C. Tóth Norbert: A pozsonyi társaskáptalan archontológiája / Archontológia Prešpurskej kolegiátnej kapituly 1204–1462 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 12. (Budapest, 2020)
Függelék / Príloha
154 A POZSONYI TÁRSASKÁPTALAN ARCHONTOLÓGIÁJA quam pluribus fidedignis testibus ad premissa vocatis specialiter et rogatis. In margine autem inferiori earundem litterarum confirmationalium erant scripte dictionis iste: Iohannes Zaz de Coloswar266 notarius in premissis. 266 Vö. C. Tóth: Esztergomi arhontológia 271. 11 1451. január 17. Pozsony, a Szent Márton- másképp Üdvözítő-egyház sekrestyéje. Vali István fia, János apostoli és császári közjegyző írásba foglalja, hogy Derski Imre fiát, Istvánt a pozsonyi társaskáptalan tagjai beiktatták a Szécsi Dénes bíboros, esztergomi érsek által neki adott javadalomba. Hártyán, díszített kezdő nagy I betűvel, a szöveg alatt a közjegyző jelvényével és záradékával. Pozsonyi káptalan mit. R-5-174. (DF 228415.) - Kiadta Rimely: Capitulum ecclesiae Posoniensis 327-330. In nomine Domini, Amen. Anno a nativitate eiusdem millesimo quadringentesimo quinquagesimo primo, indictione quartadecima, die vero solis, que est decima septima mensis lanuarii, hora tertiarum vel quasi, in sacristia ecclesie collegiate Sancti Martini alias Sancti Salvatoris, Posonii Strigoniensis dyocesis, pontificatus sanctissimi in Christo patris et domini nostri, domini Nicolai divina providentia pape quinti, anno eiusdem quinto, in mei notarii publici subscripti testiumque infrascriptorum presentia constitutus personaliter honorabilis vir dominus et magister Stephanus natus Emerici de Dresk, presbiter Nitriensis dyocesis, canonicus dicte ecclesie collegiate Sancti Martini coram honorabilibus viris, dominis et magistris canonicis eiusdem ecclesie Sancti Martini capitulariter congregatis habens et tenens in suis manibus quasdam litteras confirmationis et investiture reverendissimi in Christo patris et domini, domni Dyonisii divina apostolicaque gratia Sacrosancte Romane ecclesie cardinalis etc., archiepiscopi alme ecclesie Strigoniensis locique eiusdem comitis perpetui, primatis et Apostolice Sedis legati nati patenter in pergameno conscriptas sigillo suo anulari, rubee cere in medio, in forma clippei formam aquile duobus capitibus eminentis retinentis, glauce cere rotunde figure, in zonula sericea blavei coloris ad colorem album tendentis ab infra dependenti impresso, virtute quarum litterarum idem magister Stephanus requisivit et monuit ipsos dominos canonicos predictos, ut ipsum in fratrem et concanonicum ipsorum reciperent ac stallum in choro, vocem in capitulo assignarent ac de fructibus, redditibus, proventibus et emolimentis unacum plenitudine iuris canonici responderent, et ad quos responderi pertinet, demandarent, cui quidem requisitioni seu monitioni prefati domini canonici quasi uno ore responderunt, ut ipse magister Stephanus ad modicum tempus exiret, quia vellent unanimiter maturius deliberare, et facto modico intervallo ipsum magistrum Stephanum celerius revocarunt, cui iidem domini canonici in hec vel similia verba responderunt: „ecce magister Stephane, nos litteris domini nostri archiepiscopi, ut ex debito tenemur, paremus recipimusque vos in concanonicum et fratrem nostrum,
