C. Tóth Norbert: A pozsonyi társaskáptalan archontológiája / Archontológia Prešpurskej kolegiátnej kapituly 1204–1462 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 12. (Budapest, 2020)
A Pozsony város falain kívüli Szent Lörinc-egyház plébánosai / Farári cirkvi Svätého Vavrinca za múrmi mesta prešpurk
A Pozsony város falain kívüli Szent Lörinc-egyház plébánosai / FARÁRI CIRKVI SVÄTÉHO VAVRINCA ZA MÚRMI MESTA PREŠPURK A plébánosokra vö. Ortvay: Pozsony II/4. 486., Rakovszky: Pozsonynak két régi egyháza. - Az egyházra a korábbi szakirodalommal lásd Šimončičová Koóšová: Farnosť sv. Vavrinca. - Az egyház kegyura a város volt, a plébános a 14. században alkalomszerűen a kanonokok közül került ki. Hogy volt-e és mikor jött létre hasonló megállapodás, mint a másik egyház esetében, nem tudni, de Schryner István kanonok és plébános halála után 1415. V. 3-án a Szent Lőrinc-egyházban gyűltek össze a város és a káptalan képviselői, majd a város élve kegyúri jogával megválasztotta nagyszombati List Miklós kanonokot plébánossá, a káptalan pedig beleegyezése jeléül bemutatta őt az esztergomi érseknek, illetve vikáriusának. A leendő plébános megválasztása előtt engedelmességet fogadott a káptalannak, továbbá kötelezte magát, hogy elődeihez hasonlóan a plébánia ünnepnapján megfizeti nekik a szokásos járandóságokat, valamint hogy ezentúl állandóan ott fog lakni.140 140 ZsOV. 585., 587. sz. 141 ZsO V, č. 585 a 587. 142 Valamikor 1335 előtt hunyhatott el, a kanonoki helyét 1335. II. 24-én és(!) VIII. 22-én töltötték be (MES III. 438-439., Anjou XIX. 82., 520. sz.). 143 Ortvay Tivadar 1342-ben is plébánosnak mondja, de az általa idézett évből (Ortvay: Pozsony II/4. 486., III. 238.) nincsen ilyen adatunk. 144 1348. IV. 24-én még nem említik plébánosságát (Anjou XXXII. 197. sz.). 145 Végrendelkezésének ismertetése. O farároch pozri Ortvay: Pozsony II/4, s. 486, Rakovszky: Pozsonynak két régi egyháza. - Predchádzajúcu literatúru ohľadom cirkvi pozri Šimončičová Koóšová: Farnosť sv. Vavrinca. - Patrónom cirkvi bolo mesto. V 14. storočí sa jej farármi príležitostne stali kanonici. Či jestvovala podobná dohoda ako v prípade druhej cirkvi a kedy vznikla, nevieme, ale po smrti kanonika a farára Štefana Schrynera sa 3. mája 1415 zhromaždili v cirkvi svätého Vavrinca zástupcovia mesta a kapituly, následne mesto uplatňujúc svoje patronátne právo zvolilo za farára kanonika Mikuláša Lista z Trnavy a kapitula ho na znak svojho súhlasu predstavila ostrihomskému arcibiskupovi, respektíve jeho vikárovi. Budúci farár pred svojím zvolením sľúbil kapitule poslušnosť, zároveň sa zaviazal, že rovnako ako jeho predchodcovia jej bude platiť obvyklé príjmy, a taktiež k tomu, že odteraz tam bude bývať.141 Lipót kanonok (1324) Pál (Perherlinus) kanonok (1335) János (Hosszú) kanonok (1318-1350) 1324. VIII. 9. (Anjou VIII. 373. sz.)142 1335. II. 24. (Anjou XIX. 82. sz.)143 (1348. u.)144 f!350.1. 13. (Anjou XXXIV. 43. sz.)145
