C. Tóth Norbert: A kalocsa-bácsi főegyházmegye káptalanjainak középkori archontológiája - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 15. - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 11. (Kalocsa, 2019)
A FÖEGYHÁZMEGYE KÁPTALANJAI - A háji társaskáptalan
A FŐEGYHÁZMEGYE KÁPTALANJAI 21 A háji társaskáptalan A Szent Lőrinc tiszteletére szentelt háji egyházat III. Béla király felesége, Anna királyné alapította az 1180-as évek táján (de mindenképpen 1184 előtt).44 A társaskáptalan a 13. század közepétől hiteleshelyként működött, de csak alig száz éven keresztül, mivel az 1353. évi szabályozás véget vetett tevékenységének.45 Az egyház élén a prépost állt, aki 1233-tól a 14. század utolsó harmadáig egyúttal a kalocsai székeskáptalan bodrogi főesperesi javadalmát is viselte. A testület összetételét a méltóságsorok alapján rekonstruálhatjuk, s mindjárt az elején fel kell hívni a figyelmet egy nem szokványos jelenségre: a káptalanban nem volt olvasókanonoki méltóság, az oklevelek kiállításának feladatát elszórt adataink alapján maga a prépost látta el: a datum per ugyanis 44 Györffy I. 719.; Thoroczkay G.: Haj szentlőrinci társaskáptalan 322. 45 KMTL 251. (Köblös József). 46 1305. (Anjou-oklt. I. 795. sz.), 1331. (Anjou-oklt. XV. 488. sz.), 1346. XI. 13. (Anjou-oklt. XXX. 800. sz.). 47 Vö. Mályusz E.: Egyházi társadalom 114. 48 A hét fővel egy 1290. és egy 1291. évi privilégiumban találkozunk (Simon prépost, illetve a méltóságsorban: „Dyonisio custode, Iohanne decano, magistro Jacincto, Pincusd vicearchydiacono, Job et Blasio sacerdotibus ” - DL 86870. és DL 86872. [Wenzel XII. 480.]), a problémát Jácint és Pünkösd személye okozza. A korábbi szakirodalom egy személynek vette kettőt (Thoroczkay G.: Haj szentlőrinci társaskáptalan 329.). Ugyanakkor Jácint 1280-ban és 1287-ben is szerepel méltóságsorokban (Wenzel XII. 313., 461.) és egyik alkalommal sem tüntették fel neve mellett a „Pünkösd” nevet, ezért én inkább két külön személynek tekintem őket, noha ezzel hét fős káptalani létszámot kapunk, amelyet viszont egyelőre nem tudok megmagyarázni. 49 Wenzel XII. 313. több alkalommal is az ő neve szerepel.46 A prépost nevét az őrkanonoké követte, aki után rangban az éneklőkanonok állt, az utóbbi nevével azonban mindössze egyetlen évben, 1280-ban találkozunk. Az őrkanonok neve után az oklevelekben - korántsem következetesen - feltüntették az esperesek (akik a főesperesség területén fekvő esperességek élén álltak), a dékán, illetve az „egyszerű” kanonokok nevét. A testület pontos létszáma nem ismert,47 de közvetett adataink alapján meghatározható nagysága. Az eredményt ugyanúgy, mint a két székeskáptalan esetében, grafikonokon ábrázoltam azzal a különbséggel, hogy a háji káptalan vonatkozásában csak a kimutatható személyek számát tüntettem fel, mivel nem voltak „állandó” méltóságok a káptalanban. Mindezek figyelembevételével két időszakban vizsgáltam meg a kanonoki létszámot (lásd a 3. táblázatot). A testület létszáma - a méltóságsoros privilégiumokat is figyelembe véve - öt és hét fő között ingadozott,48 nagy valószínűséggel hat személy alkothatta. Ezt támogatja, hogy 1280-ban, amikor első alkalommal találkozunk a préposton kívül a további tagokkal, az oklevélben hat fő szerepelt: a prépost, az őr- és éneklőkanonok, valamint további három kanonok.49 A hiteleshelyi működés megszűntetése után a társaskáptalan minden bizonnyal veszített jelentőségéből és a 14-15. század fordulóján már csak a préposti méltóság számíthatott komolyabb jövedelemmel járó stallumnak.
