C. Tóth Norbert: A kalocsa-bácsi főegyházmegye káptalanjainak középkori archontológiája - A Kalocsai Főegyházmegyei Gyűjtemények kiadványai 15. - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 11. (Kalocsa, 2019)
A FÖEGYHÁZMEGYE KÁPTALANJAI - A bácsi székeskáptalan
A FÖEGYHÁZMEGYE KÁPTALANJAI A bácsi székeskáptalan A bácsi székeskáptalan alapításának időpontja a vonatkozó források hiányában csak nagyvonalakban rekonstruálható. A Bácson működő ortodox püspökséget all. század végén kánonjogilag egyesítették a kalocsai érsekséggel, de ennek ellenére a 12. században még görög papok éltek ott. A székeskáptalant valamikor ezt követően, a század végén hozhatták létre,17 az első név szerint ismert kanonok, Both egy 1211-ben kiadott oklevélben szerepel.18 A székeskáptalan a 13. század húszas éveitől hiteleshelyként is működött (első kiadványa 1229-ből ismert).19 17 Györffy I. 212. - A kalocsai egyházmegye kialakulásával kapcsolatos nézetekre lásd Koszta L.: Kalocsai érseki tartomány. 18 PRT 1.621. 19 HO VII. 15. (DL 152.). 20 DL 41499. 21 Lásd a dékánoknál! 22 Gábor Gy.: Kormányzói méltóság 115. 23 Lásd a vikáriusoknál! A testület élén a prépost - az 1460-as évektől nagyprépost (prepositus maior) - állt, őt a három oszloposkanonok, az olvasó-, az éneklő- és az őrkanonok követte, majd a székesegyházi, szegedi (csongrádi) és a szerémi főesperesek következtek. Az 1460/1470-es évektől a bácsi székeskáptalanban a bácsi Szűz Mária-egyház (társaskáptalan) élén álló prépost (prepositus minor) is helyet kapott, akinek a neve a rangsorban megelőzte főesperesekét. Az előbbiek alapján a 15. század közepéig hét, ez után pedig nyolc méltóság- és tisztségviselő kanonok volt a káptalanban. A 14. század közepéig - utoljára 1361 decemberében - a méltóságsorokba a dékán nevét is felvették.20 A káptalan gazdasági ügyeit intéző kanonokok dékáni tisztsége azonban - noha adataink meglehetősen hiányosak - nem szűnt meg, mivel egyszer 1430-ban, kétszer pedig a megszűnés előtti években (1519/1520) ismét feltűnik a nevük.21 A székeskáptalan a működését a török hódítással egyidőben fejezte be, 1526 után nem ismerünk egyetlen kanonokot sem a testületből. Egyedül a nagypréposti cím élt tovább egy ideig Egresi Lőrinc révén, akit éppen a mohácsi csata után nevezett ki Mária királyné.22 A bácsi szentszéki bíróság élén az 1360-as években mutatható ki először az érsek nevében és helyett eljáró vikárius (vicarius in spiritualibus generalis), többé-kevésbé folyamatos névsoruk azonban csak az 1430-as évektől áll rendelkezésünkre. A vikáriusi tisztséget viselő személyek egy-két kivételtől eltekintve a méltóságviselő kanonokok közül kerültek ki. Egyetemi, azon belül is kánonjogi licenciátusa, illetve doktori végzettsége az 1450 után hivatalba lépő vikáriusok mindegyikének volt.23 A székeskáptalan létszámára ugyan nincsenek konkrét adataink, de azt közvetett módon, az adattárban szereplő kanonokok javadalomviselési időszakának segítségével meg lehet határozni. Az eredményt grafikonokon ábrázoltam: a „teljes létszám” alatt az a szám jelenik meg, amikor betöltöttnek tekintettem a (nagy)préposti - és az 1470-es évektől -, a kispréposti, a három oszloposkanonoki méltóságot, illetőleg a három főes-
