C. Tóth Norbert: Az esztergomi székes- és társaskáptalanok archontológiája 1100–1543 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 9. (Budapest, 2019)
Névmutató
NÉVMUTATÓ A Névmutató betűrendben közli az adattárban előforduló valamennyi kanonoki javadalmat viselt személy nevét és időrendbe szedve feltünteti egyes méltóságaikat, természetesen a megfelelő évkörökkel. Hasonlóképpen szerepelnek benne azok a személyek is, akik kápolna- vagy oltárigazgatóságot töltöttek be, illetve akik az esztergomi szentszéken bármilyen szerepkörben előfordultak. Ugyanakkor a karbeli javadalmasokat és karpapokat, valamint a kanonoksággal nem rendelkező káptalani jegyzők neveit nem tartalmazza a mutató. (Ennek fő oka, hogy e személyeknek legtöbb esetben csak a keresztneve ismert, így a mutatónak csak a terjedelme, a haszna nem növekedett volna.) Hasonlóképpen nem mutatóztam a Méltóságsorok és egyéb kanonoki névsorok, a Javítások, pontosítások, valamint a kinevező okleveleket tartalmazó Függelék című fejezeteket, mivel ezek névanyaga megtalálható a többi fejezetben. Az egyes testületek kanonoki névsoraival ellentétben az összesített névmutató nem a keresztnevek, hanem - ha ismert volt - a vezeték- vagy ragadványnevek betűrendjében közli a kanonokok személyneveit. Mindez egyfelől megkönnyíti a visszakereshetőséget, másfelől segít a javadalomhalmozók vagy a javadalomról javadalomra „vándorlók” kiszűrésében. A kanonokok egyéb, a kötetben szereplő káptalanokon kívüli egyházi intézményekben viselt méltóságait (például kanonokságot, plébánosi címet), illetve világi tisztségeit (például kancellárság, királyi titkárság) szintén mutatóztam. Hasonlóképpen jártam el a kötet jegyzeteiben előforduló egyházi személyek neveivel. A névmutató és az adattár együtt alkot egységet, együtt használandó, mivel - példának okáért - azok a személyek is esztergomi kanonokként szerepelnek a mutatóban, akik a pápától csupán ígérvénnyel rendelkeztek, de javadalomviselésük más adatokkal - egyelőre még - nem bizonyítható. A mutatóban szereplő valamennyi kanonoknál sorrendben a következő adatokat adtam meg: a személy vezeték- vagy ragadványneve (ha ismert) és keresztneve, majd zárójelben az apa neve (ha ismert). Ezek után állnak időrendben, évkörükkel együtt azok a méltóságok, amelyeket az adott személy a káptalanban viselt. Az egyes személyek azonosításához, méltóság- és/vagy tisztségviselésük időtartamának megállapításához a különböző, jelen kötetben is idézett archontológiákat és adattárakat használtam. A kanonokok közül jó néhánynak csak a keresztnevét ismerjük, így némelyek esetében nagy volt a csábítás arra, hogy az ugyanazon név alatt szereplő személyeket összevonjam, ezt azonban csak akkor tettem, ha az azonosság teljesen biztosnak látszott. Azonosságuk vagy különbözőségük kérdésére a későbbi kutatások fognak választ adni. A betűrendbe szedés magyar szabványa mechanikus besorolást ír elő. Ez az oka annak, hogy egyes esetekben logikailag együvé kívánkozó személynevek elválnak egymástól, jóllehet igyekeztem ezek számát minimálisra csökkenteni. Az azonos földrajzi vagy helynévből képzett intézmények és családnevek (például bácsi kanonok / Bácsi Ferenc, váradi püspök / Váradi Albert) közül mindig az intézmény neve szerepel előrébb. Hasonlóképpen megelőzik a puszta keresztnévvel álló személyek azokat, akiknek ismert az apja neve. Az idézőjelek között álló N betű („N”) ismeretlen keresztnevet jelöl, az egyéb idézőjelek között álló betű („A”) azt jelenti, hogy így - természetesen idézőjelek nélkül - szerepelt a forrásban. Az ismétlést jelentő gondolatjelek között elhagytam az írásjeleket. A da, de, de la elöljárószót a besoroláskor nem vettem számításban.
