C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)
1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.5. A tizedper 1451–1465 közötti időszakában kibocsátott szentszéki iratok tanúi
A tizedper 1451-1465 közötti időszakában kibocsátott szentszéki iratok tanúi 75 A két helyszín azonossága nem zárható ki, de óvatosságra intenek ezzel kapcsolatban további forrásaink, amelyek egyúttal jól össze is zavarják az eddig kialakult képet: 1458-ban, két egymást követő napon kelt közjegyzői irat közül az egyiket az esztergomi érseki vár Szent György-palotájában (in palatio Sancti Georgii castri archiepiscopalis Strigoniensis -17. sz.), a másikat pedig a már emlegetett esztergomi érseki vár palotájában (in palatio castri archiepiscopalis Strigoniensis - 18. sz.) foglalták írásba. Az esztergomi érsekek székhelyükön lévő palotái régóta foglalkoztatják a kutatást, az Árpád-kori kápolna és palota 1934. évi megtalálása után a 20. század második felében különösen megélénkültek a régi királyi palotából — amelyet még IV. Béla király adományozott 1249-ben ideiglenesen, majd 1256-ban végleg az érsekeknek — ki-, illetve átalakított érseki palotával foglalkozó írások. Dercsényi Dezső Zolnay Lászlóval közösen 1956-ban megjelent kötetben összegezte a kutatás akkori állását.307 Nem sokkal később Zolnay László önálló munkában vette sorba az érsekek — nemcsak — Esztergomban fekvő palotáit, de az új palotával kapcsolatban visszautalt bennünket a Dercsényi Dezső által írtakra.308 Végül az 1979-ben megjelent régészeti topográfiát kell említenem, amelyben a régészeti kutatások és a korábbi szakirodalom megállapításait foglalták össze és rendszerezték.309 Ennek megállapításai szerint az új vagy déli palotán a késő középkorban elsősorban Telegdi Csanád 1330-1340 táján folytatott, Szécsi Dénes az 1440-es évek végén kezdett, valamint Vitéz János érseksége idején folyt építkezésekről tudni. Mellettük még Bakócz Tamás érsek építkezési voltak jelentősek.310 E képen némileg módosított Horváth István 1990-ben megjelent tanulmányában, amennyiben Vitéz érsekségének rövidsége alapján is feltételezte, hogy az ún. nagyobb palota munkálatainak zöme már Szécsi Dénes érseksége alatt lezajlott.311 (Ne feledjük, hogy Szécsi éppen háromszor annyi évig állt Esztergom élén mint utóda.) A másik, Dénes érsek építkezései mellett szóló érve Reinold von Lubenau 1587. évi leírása, amely szerint a palota minden ajtaján a Habsburgok — valójában Szécsi Dénes érsek — címerei voltak láthatóak.312 Mindezek alapján a következőképpen vázolta a nagy terem létrejöttét: „az Árpád kori 'Nagy Palota' ... épületéhez a Ny-i oldalon hosszában, egy új traktust épített hozzá ... Széchy Dénes érsek. így az épület alsó, és 307 Dercsényi D.-Zolnay L.: Esztergom 53-74. 308 Zolnay L.: Érseki paloták 203. 309 MRT 5. 95-101. 310 MRT 5. 86. 311 Horváth I.: Mátyás-kori építkezés 36-37. — Az új nagyterem méretével kapcsolatban néhány évvel később, 1994-ben megjelent tanulmányában Móga Sándor vitatta (Móga S.: Néhány építészeti kérdés) Horváth István és Vukov Konstantin megállapításait és szerinte a nagyterem nem foglalta el az egész felső emeletet, hanem csak a felét (azaz 8 m széles volt). A felvetésére Vukov Konstantin válaszolt ugyanabban az évben (Vukov K.: Válasz néhány kérdésre), és nem fogadta el Móga Sándor megoldási javaslatát. 312 Horváth I.: Mátyás-kori építkezés 37-38.
