C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)
1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.5. A tizedper 1451–1465 közötti időszakában kibocsátott szentszéki iratok tanúi
68 A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig 1453. május 4-i esztergomi (8. sz.), Hosszúmezei Botos267 István dömösi prépostéval 1457. szeptember eleji és 1458. augusztusi Budán kelt (12., 16. sz.), míg az újabb pozsegai prépost, Emődi Pál268 nevével 1458. szeptember elején (18. sz.) találkozunk oklevélben. Amíg az 1453. május eleji oklevélben szereplő pozsegai prépost esztergomi jelenléte az időpont alapján összefügghet a Szent Adalbert ünnepekor269 tartott egyházmegyei vagy -tartományi zsinattal, addig a többi időpont esetében már nem ilyen könnyű a helyzet. Különösen igaz ez egy másik 1458. szeptemberi oklevél tanúsorának fényében (17. sz.): az írásba foglalt eset tanúi az esztergomi egyházmegyét nem számítva, a szélrózsa majdnem minden irányából érkeztek: Váli János,270 a Szent Márton-egyház plébánosa és Wolfgang, a Szent Lőrinc-egyház prédikátora Pozsonyból, két presbiter, Almási Ambrus a veszprémi, Madarasi Márton pedig a bácsi egyházmegyéből jöttek. Rajtuk kívül a váci egyházmegyéből Gombai Fülöp klerikus, a pécsiből Émeni Imre klerikus és Petenyefalvi György laikus, a veszprémiből pedig Petri Tamás laikus voltak jelen. Esztergomi jelenlétük oka egyelőre nem ismert. Az 1458. szeptember 23-i esztergomvári nagyobb palotában kiállított oklevélben szereplő Bencenci János váci és titeli, Zádori Imre titeli kanonok, valamint Gergely németszőgyéni (Esztergom m.) plébános (19. sz.) közül Bencenci János szereplését más adataink alapján lehet indokolni: többször az esztergomi szentszéki bíróságon tevékenykedett ügyvédként, illetve később javadalmat is szerzett az esztergomi káptalanban.271 Mint ahogy a plébánosét is, aki talán valamilyen egyházi ügyben érkezett feljebbvalóihoz. Zádori Imre jelenlétére, csakúgy, mint Franciscus Boskarath anconai és knini kanonok 1463. november végi esztergomi időzésére (28. sz.) — egyelőre — semmilyen ésszerű magyarázattal nem tudok szolgálni. Velük szemben az 1463. február 21-i, Esztergomban kelt oklevél (27 sz.) tanúsorában szereplő hat egyházi közül négynek — Kelemen váci prépostnak, Egyed csongrádi főesperesnek, Budai András veszprémi kanonoknak és Temesvári András fehérvári olvasókanonoknak — a jelenléte nem meglepő, hiszen Dénes érsek bírótársai voltak.272 A további két tanú — Dobokai Miklós kalocsai és Gyántai Miklós aradi kanonokok — ottlétét illene valamivel indokolni, sajnos azonban semmi érdemlegeset nem tudok személyükről mondani. Mindezek után térjünk át az esztergomi egyházi intézményekből érkező tanúk elemzésére. A vizsgálatomba csak azokat a személyeket vettem fel, akikről egyértelműen eldönthető volt, hogy valamelyik esztergomi káptalanban, 267 Bónis Gy.: Jogtudó értelmiség 151. 268 Korábban aradi (C. Tóth N.: Préposti arch. 21.), majd veszprémi nagyprépost (Karlinszky B.: Veszprémi nagyprépostok 97.) volt. 269 Vö. Dankó J.: Constitutiones synodales xiv. (DF 234311.), passim; DF 286586. (1450. évi zsinat.) 270 Személyére lásd Köblös J.: Egyházi középréteg 475/77. sz. 271 C. Tóth N.: Esztergomi székeskáptalan I. 60-61. — Ügyvédi szereplései: 1449. augusztus 23. (DL 69475.), 1454. július 20. (DL 44737. = Bónis Gy.: Szentszéki reg. 336/2787. sz.), 1457. szeptember 25. (DL 97252.), 1459. április 3. (DF 237774.), 1459. május 2. (DF 237527.) és 1460. május 28. (DF 237600.) 272 Vö. „Krónika" 118/3-18.
