C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)
1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.2. Az esztergomi káptalan ügyvédjeinek tevékenysége és költségei 1452–1465 között
28 A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig Kálnói András pécsi és Salánki Ágoston győri püspökök, továbbá Újlaki Miklós erdélyi vajda, Pálóci László országbíró, valamint sokan mások a kormányzó vezetésével a budaváraljai Szent Gellért-plébánián gyűltek össze, ahol a káptalan ügyvédje elmondta panaszát a kiátkozott, megbírságolt és felfüggesztett apát és konventje ellenében, kérve az ítélet világi hatalom általi végrehajtását. Az éneklőkanonok meggyőző érvelésére Hunyadi János meghagyta két budavári várnagyának, Bodó Gergelynek és Szobi Jánosnak, hogy familiárisaik által vezessék be az esztergomi káptalant tizedek birtokába és iktassák részükre azt a bázeli zsinat ítéletének megfelelően.106 Az ezután következő eseményeket részletesen megismerhetjük Harangi László közjegyző leírása révén. E szerint szeptember 12-én a budai várban a közjegyző és a felsorolt tanúk — Besenyői Ferenc pécsi és Diakói Ferenc boszniai egyházmegyei presbiterek, Bodó Gergely várnagy famulusa, Jenői Fekete Gergely, és írnoka, Domokos deák, valamint Esztergomi Miklós fia János és Budaváraljai János deák — előtt megjelent Pálóci László országbíró és az esztergomi káptalan ügyvédjei — Szemerédi Balázs gömöri főesperes és Újvárosi Lázár kanonok — jelenlétében bemutatta a kormányzónak a két budai várnagyhoz szóló parancsát. A káptalan ügyvédjei ezután elmondták, hogy mivel a pécsváradi apát és a szerzetesek mindmáig figyelmen kívül hagyták a bázeli zsinat ítéletét és egyházi büntetéseit, és nem hajlandóak alávetni magukat annak, kérték a kormányzó világi hatalmának segítségét (auxilium brachii secularis prefati domini gubernatoris invocatum esset). Hunyadi ezért meghagyta a mondott várnagyainak, hogy adják a világi hatalom képviselőjeként egy-egy familiárisukat a zsinati ítélet végrehajtásához. A jelen lévő várnagyok késznek mutatkoztak erre, majd Dobozi Tamás veszprémi és Kereskényi107 Imre esztergomi egyházmegyei nemeseket jelölték ki a feladatra. A két nemes a többiek kíséretében szeptember 14-én kiment Nevegy prédiumra, azon belül is a régi és új telepítésű szőlőkbe. Megérkezésük után Balázs főesperest és Lázár kanonokot meg az általuk képviselt esztergomi káptalant bevezették a régi és új telepítésű nevegyi szőlők tizedének szedésébe, továbbá a zsinat által kiszabott 100 rajnai aranyforint beszedése idejéig lefoglalták a Nevegy prédium területén fekvő összes jövedelmet és haszonvételt, illetve azok birtokába is bevezették a kanonokokat.108 A fentiek elvégzése után sor került a tizedszedés jogának 106 Lásd Hunyadi János kormányzó 1452. szeptember 10-i parancslevelét. (DF 237584. [EKM AR 45-12-12.]) — Az oklevél Pálóci László országbíró relációjára kelt. 107 Az oklevél egyik helyén „de Deresken" szerepel. 108 „in corporalem, realem, actualem possessionem seu quasi perceptionis decimarum vinorum tam ex novo, quam etiam ex antiquo in territorio eiusdem predii Newegh plantatis et plantandis excresscentium iuxta predictarum sententiarum executionum earundem formam, necnon per centum florenis auri Renensis ratione expensarum in lite per dictos dominos canonicos et capitulum factarum universorum proventuum et utilitatum eiusdem predii Newegh et territorii ymmo quorumcunque usque ad plenariam solutionem et satisfactionem dictorum centum florenorum auri Renensis percipientem dicti sacri concilii auctoritate introduxerunt ac easdem decimas et proventus occuparunt dictisque dominis canonicis et capitulo ecclesie Strigoniensis et procuratoribus predictis eorundem nominibus dederunt et assignarunt percipiendum et percipiendas." - DF 237461. (EKM AR 45-4-9.)
