C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)
1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.1. A sasadi (nevegyi) tizedek
Az esztergomi káptalan ügyvédjeinek tevékenysége és költségei 1452-1465 között 23 a szerzetesek ellen amiatt, hogy az esztergomi káptalan birtokaival egyesített sasadi egyház Nevegy nevű akkor már lakatlan falujából járó szőlőtizedeit elrabolják. A perben a vizsgálat lefolytatásával és az ítélet meghozatalával Pálóci György esztergomi érsek Bálint budai olvasókanonokot bízta meg.58 A kiküldött bíró előtt az esztergomi káptalan ügyvédje elmondta, hogy Buondelmon- te59 János kalocsai érsek amikor még pécsváradi apát volt, nem tudni mi okból, a nevegyi tizedeket elfoglalta és Bardi Onofriusnak adta bérbe, utódjai pedig az apátság élén, Balázs és Sós László a mondott jövedelmet azóta is elfoglalva tartják. Mindebből a kanonoknak évente 200 aranyforint kára származik.60 A felek ügyvédjei 1433. szeptember 10-én jelentek meg Bálint bíró előtt, aki meghallgatván őket ítéletet akart hozni, de a felek kérték a per elhalasztását.61 Öt nap múlva, szeptember 15-én azonban a konvent ügyvédje, Pécsváradi Miklós bejelentette, hogy megbízói nevében kéri a per átküldését a bázeli zsinat elé.62 Mindezek után, október 14-én Bálint budai olvasókanonok az oklevél kiállításától számított 100. napot jelölte ki a feleknek a zsinaton történő megjelenésre.63 Az ügyvéd fellebbezése a zsinathoz a király tetszését nem igazán nyerte el: az ekkor éppen szintén Bázelben tartózkodó Zsigmond király ugyanis 1434. szeptember 9-i levelével megparancsolta Sós László kormányzónak, hogy hűtlenség terhe alatt ne merészelje a pert Magyarország határain kívül folytatni, hanem várják meg hazaérkeztét, amikor majd ő a főpapokkal és bárókkal tartott tanácskozás után dönteni fog a tizedek ügyében, és, mint írta, minderről a szekszárdi konvent tanúbizonysága útján az esztergomi kanonokokat is értesíteni fogja.64 A királyi tiltás nem ért célt: a per Bázelben folytatódott. A bázeli zsinat Martialis évreux-i püspök személyében ügyhallgatót jelölt ki, aki először 1434. június 3-i,65 majd szeptember 11-i,66 végül szeptember 23-i67 leveleivel hagyta meg (mindannyiszor sikertelenül) Sós László pécsváradi apátnak, hogy kiközösítés terhe alatt jelenjen meg előtte. Időközben68 idehaza a püs58 „de et super facto spoliationis decimarum vinorum cuiusdam ville Newegh dicte, nunc depopulate ad ecclesiam Beati Andree apostoli de Sassad iure parochiali pertinentis et ipsi capitulo Strigoniensi incorporatarum" - BTOE III. 1064. sz. (DF 237427-8.) 59 Engel P.: Archontológia I. 66. 60 BTOE III. 1057. sz. (DF 237427. [EKM AR 45-2-2.]) 61 BTOE III. 1059. sz. (DF 237427. [EKM AR 45-2-2.]) 62 BTOE III. 1060. sz. (DF 237427. [EKM AR 45-2-2.]) 63 BTOE III. 1064. sz. (DF 237427. [EKM AR 42-2-5.], másolata: DF 261227. [AEV ST], p. 63-66.) 64 BTOE III. 1077. sz. (DF 237553. [EKM AR 45-8-9.], p. 101-104.) - A szekszárdi konvent 1434. november 1-jei jelentése szerint kiküldöttjük, Demeter pap október 27-én az esztergomi székesegyház sekrestyéjében a káptalani ülésen mutatta be a parancsot, amire a kanonokok azt válaszolták, hogy a királynak ellentmondani nem mernek és a pert a legkevésbbé sem akarják az országon kívül folytatni (ipsamque causam appellationis ulterius extra dictum regnum domini minime prosequerentur). - Uo., p. 104. 65 BTOE III. 1075. sz. (DF 237430. [EKM AR 45-2-5.]; Bónis Gy.: Szentszéki reg. 285/2397. sz.) 66 BTOE III. 1080. sz. (DF 237432. [EKM AR 45-2-7], másolata: DF 261227. [AEV ST], p. 68-76.) 67 BTOE III. 1083. sz. (DF 237436. [EKM AR 45-2-9.]) 68 A püspök idézőlevelének bemutatására az ügyvédeknek 1435. április 6-án, a kihirdetésére másnap, 7-én a budai Szűz Mária-egyházban tartott misén került sor, ahol a káptalant
