C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, II. rész. A sasadi tizedper 1452-1465 közötti „krónikája" - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 8. (Budapest, 2015)

1. A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig - 1.1. A sasadi (nevegyi) tizedek

14 A sasadi (nevegyi) tizedekért a pécsváradi monostorral folytatott per a kezdetektől 1465-ig tásaim során sem találtam ehhez hasonló forrást a mondott levéltárban, így a jelek szerint az esztergomi ügyvédek, illetve a sasadi tizedper „mindennap­jait" bemutató „krónika" a maga módján egyedülálló a magyarországi forrás­anyagban. A „krónika" szövegét azonban nem fordítottam le, helyette inkább arra vállalkoztam, hogy a sasadi tizedper első húsz évét az oklevelek, a következő tizenkét év történéseit pedig az itt közzétett szöveg, illetve az oklevelek segít­ségével ismertessem. A per történetének leírása után a jegyzék néhány fonto­sabb, más kutatási területek (például egyetemjárás, ügyvédi tevékenység) által is hasznosítható adatainak elemzését végeztem el. A forrással kapcsolatban még egy kérdésre illene válaszolnom, nevezetesen hogy ki lehetett a szöveg leírója vagy összeállítója. Balszerencsénkre a szerző az összesen 27 oldalas munkában egyetlen helyen sem fedte fel kilétét, illetve seholsem találunk olyan utalást, amelyből megfejthető lenne a leíró személye. Az azonosításba bevont személyek körében a könnyebb kereshetőség végett egy szűkítést tettem: feltételeztem, hogy a keresett személy az esztergomi szent­széken dolgozó közjegyzők közül került ki. Kézenfekvőnek tűnt, hogy először Kolozsvári Szász Jánost gyanúsítsam meg a forrás szerzőségével, de kézírása és „krónikánk" írásképe nem feleltethető meg egymásnak. Hosszas keresgélés után gyakorlatilag két közjegyző maradt, akiknek kézírása a legközelebb áll a vizsgált jegyzék írásképéhez, jóllehet egyikőjükével sem egyezik meg teljesen: az egri egyházmegyei Dorogházi János fia László,11 és a később kiemelkedő kar­riert befutó pécsi egyházmegyei Ibafalvi János fia Tamás12 császári közjegyző. A vizsgált jegyzék írása azonban, mint korábban már említettem, egy kézé, így lejegyzőjének személyét csak további vizsgálatok dönthetik majd el. 1.1.2. A pereskedés tárgya: a sasadi szőlőtized A sasadi (és örsi) tizedek ügyében indult második tizedper történetének össze­állításához nélkülözhetetlen segítség a már említett Kolozsvári Szász János közjegyző által készített könyvecske, amely a per legfontosabb okleveleinek másolatát tartalmazza az 1463-as évvel bezárólag.13 Az esztergomi székeskáp­talan magánlevéltárában fennmaradt forrás azonban tulajdonképpen a má­solat másolata, mivel az összeállítás eredetijét meg kellett küldeni Bernardus Rovira valenciai kanonoknak, pápai ügyhallgatónak.14 A szóban forgó kötetbe másolt, valamint az eredetiben fennmaradt oklevelek segítségével többé-ke- vésbé összeállítható a per alakulása, illetve kibontható a viszály oka. 11 Vö. DF 237504. (EKM AR 45-6-1.); Bónis Gy.: Sasadi közjegyzők 106., 112. 12 Vö. DF 242773. 13 DF 261227. (AEV ST) 14 Vö. az ügyhallgató parancslevelével: 1463. június 25. (DF 237604. [EKM AR 45-13-9.]; Bónis Gy.: Szentszéki reg. 361/2974. sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents