C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
2. „Párhuzamos életrajzok” – Esztergomi kanonokok a 15. században
80 Párhuzamos életrajzok" — Esztergomi kanonokok a 15. században 1465. február 22-én a nádori jelenlét előtt megjelent az esztergomi káptalan nevében Tamás mester, a Krisztus teste-kápolna igazgatója, esztergomi kanonok és bejelentette tiltakozásukat, illetve egyúttal eltiltotta az oklevélben felsorolt nemeseket a Pilis megyei Csév birtokuk elidegenítésétől. A tiltakozásban Tamás meglepő módon nem Tharata-i, hanem Tarnócai (de Tharnocha) néven szerepel.303 Eddig nem esett róla szó, de most már itt az ideje tisztázni, hogy a rektor származási helyeként megjelölt Tharata nevű helység merre fekszik az országban. Talán nem okoz különösebb meglepetést, hogy ilyen nevű települést egyetlen adattár sem ismer. Ezzel szemben abban biztosak lehetünk, hogy településnévről van szó, hiszen az oklevelekben a vélelmezett helynév előtt ott áll a „de" elöljárószó. Ha a másik helység nevén keresztül igyekszünk a kérdést megoldani, akkor sem jutunk sokkal közelebb. Már azt sem egyszerű meghatározni, illetve eldönteni, hogy az országban volt hat — Kis-Hont,304 Liptó,305 Nógrád,306 Ung,307 illetve Fejér,308 Heves309 és Somogy310 megyei — Tarnóc/Tarnóca közül melyikről van szó. Vizsgálódásunk köréből a négy utóbbi megyében fekvő települést nagy valószínűséggel kizárhatjuk, így marad a három, az esztergomi egyházmegye területén fekvő Tarnóc. Ezek közül viszont, mivel a Hont megyei a rimaszombati, a Liptó megyei pedig a nagyvári vagy likavai uradalom része volt, és feltételezve, hogy Tamás nemesi származású volt, a Nógrád megyei (Ipoly)Tarnóc mellett döntöttem, mivel ott laktak (kis)nemesek. Ebbéli döntésem helyességét erősítheti, hogy több, 1450 és 1454 között kiadott oklevélben találkozunk egy Tarnóci (de Tharnocz/Tharnolcz/Tharnoch) Tamás nevű a kúriából kirendelt királyi emberrel.311 Elképzelhetőnek tartom Debreceni Mihály kanonok példája alapján, hogy Tarnóc(a)i Tamás szintén kúriai alkalmazottként kezdte pályáját, de aztán valamilyen okból végül mégsem a világi, hanem az egyházi életutat választotta. Amennyiben e feltételezésem helyes, akkor mindjárt megmagyarázhatóvá válik legalább egy dolog: az 1465-ben tiltakozásáról felvett oklevélben azért szerepel Tarnócaiként, mert a kúriában emlékeztek még rá, illetve e néven igazolta magát. Az már egy újabb, komolyabb probléma, hogy a Tarnócai névből miként lett Tharat(h)a-i. Egyelőre ugyanis nem ismert olyan adat, amely alátámasztaná azt, hogy a Tarnóca helynévnek lett volna T(h)arat(h)a alakja. Mindeddig arról sem esett szó, hogyan fejezte be Tamás kanonok a pályafutását. Márpedig ez mindenképpen megérdemli figyelmünket, mivel nem sok 303 DF 236459. 304 Engel R: Térkép, pontkód: 2HTK16. 305 Engel R: Térkép, pontkód: 3LP5. 306 Engel R: Térkép, pontkód: 26N035. 307 Engel R: Térkép, pontkód: 18UN14. 308 Engel R: Térkép, pontkód: 2FJ30. 309 Engel R: Térkép, pontkód: 3HS15. 310 Engel R: Térkép, pontkód: 1SM122. 311 1450. szeptember 21. (DF 236365.), november 25. (DF 244371.), 1453. december 13. (DF 236870.), 1454. február 14. (DF 236823.), február 20. (DF 236818., 236832., 236834.), március 8. (DF 236816., 236821., 236982.)
