C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
2. „Párhuzamos életrajzok” – Esztergomi kanonokok a 15. században
Bereckek a káptalanban 67 nők viselte a tisztséget; ő alig három évig, 1402. április 21-ig mutatható ki.196 Ugyanebben az időben ismert egy másik Bereck is, aki 1393-ban, 1401-ben és végül 1411-ben szerepel forrásainkban, de csak mint kanonok.197 A harmadik Bereck nevű személy 1394-ben bukkan fel és 1399-ig mutatható ki esztergomi kanonokként és a Krisztus teste-kápolna rektoraként.198 Végül, hogy a kép teljesen zavaros legyen, 1413-ban és 1419-ben199 — ez utóbbi alkalommal mint plébános is — egy Bereck nevű személy viselte az esztergomi székesegyház hajójában200 álló Szent Kereszt-oltár rektorságát. (Az esztergomi vizitáció szerint egyébként a székesegyházi plébános egyúttal a mondott oltár igazgatója is volt.201) A fenti adatok alapján annyit már most leszögezhetünk, hogy a marosi plébánia és a Krisztus teste-kápolna javadalmát egy időben bizonyosan nem viselte ugyanaz a személy. Az is biztosnak látszik, hogy az 1410-es években említett Bereck nem azonos egyik korábban szereplővel sem, mivel egyrészt nem volt kanonok — az 1413. évi oklevél tanúsorában neve mellett, ellentétben az előtte álló személyekkel, nem a kanonok, hanem a javadalmas (preben- darius) szó áll —, másrészt az 1419. évi oklevél szövegéből kihámozhatóan az esztergomi székesegyház plébánosságát viselte. A fentebbiek alapján tehát őt kizárhatjuk a további vizsgálatból. Maradt azonban még mindig három Bereck nevű kanonokunk. Ha kronológiai sorba állítjuk az egyes Bereckek javadalomemlítését, akkor a következőt láthatjuk: 1391: marosi plébános, 1393: kanonok, 1394-1399: rektor, 1401 és 1411: ismét kanonok. Habár csábító lenne feltenni, hogy az adatok egy személyre vonatkoznak, sajnos ezt a lehetőséget az alábbiakban leírtak miatt el kell vetnünk. A három, kizárólag kanonoki javadalmat említő oklevélből ugyanis kettőben Bereck káptalani privilégium méltóságsorában (1401, 1411), a harmadik esetben (1393) pedig ügyvédként szerepel. Ismerve a káptalan gyakorlatát, kizártnak tartom, hogy ne tüntették volna fel Bereck legmagasabb javadalmát az oklevél tanúsorában. Az ügyvédi szereplésénél viszont elképzelhető, hogy nem tartották fontosnak feltüntetni másik javadalmát. Kérdés persze az, hogy melyiket. Magam a plébánosi cím hiányát érzem kevésbé feltűnőnek. Az előbb leírtak figyelembevételével — feltételesen, újabb adatok előkerüléséig —, a következő pályafutásokat tartom elképzelhetőnek: az 1391-ben marosi plébánosként felbukkanó Bereck kanonok 1394-ben elnyerte a Krisztus teste-kápolna igazgatóságát, amelyet 1399-ben még viselt. (A következő kápolnaigazgatóra 1413-ból van adat, akkor Szentlászlói László 196 1402. április 21. (DL 328., káptalani ügyvéd) 197 1393. május 9. (DF 236647. = ZsO I. 2924. sz.), 1401. április 21. (DF 238601.), 1411. május 23. (DF 236411.) 198 1394. október 8. (Fejér X/2. 207. = DF 238316.), 1395. február 24. (Fejér X/2. 313. = DF 238619.), 1398. október 29. (Fejér X/2.573. = DF 237652.), 1399. január 2. (Fejér X/2.678. = DF 237653.), 1399. augusztus 23. (ZsO I. 6036. sz.) 199 1413. augusztus 29. (ZsO IV. 1017. sz.), 1419. május 13. (BTOE 742. sz.) 200 „in navi ecclesie" (EFB 105.1528. augusztus 16.) 201 Kollányi F.: Kanonokok li. T T
