C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
2. „Párhuzamos életrajzok” – Esztergomi kanonokok a 15. században
54 Párhuzamos életrajzok" — Esztergomi kanonokok a 15. században és zsinati ügyhallgató volt, illetve a szóban forgó szövegekből kikövetkeztethe- tően esztergom-szentistváni prépostsága előtt az esztergomi káptalan olvasó- kanonoki stallumát töltötte be. Az elhalálozás napja láthatóan egy hónap eltérést mutat a sírfelirat és a kódexek bejegyzései között. Noha ennek túl nagy jelentősége immáron sem az utókor, sem Temesvári Miklós számára nincsen, valószínűleg a két kódex szövege őrizhette meg a valós dátumot. A sírfelirat szövegének végén szereplő dátum inkább a lejegyzés, semmint a halál tényleges időpontja lehet. Természetesen nem zárható ki ennek fordítottja sem, mivel ismeretes, hogy a két kódex története korántsem független egymástól. A kalendáriumot is tartalmazó szerkönyv ugyanis Túronyi Mihály milkói püspök használatában volt, míg a Breviáriumot szintén a püspök állíttatta össze.97 így talán nem túl nagy merészség azt feltételezni, hogy saját naptárából íratta át Miklós vikárius halálozási napját is. E fejezet elején már utaltam rá, hogy az egyik Miklós az éneklőkanonoksá- got, a másik a prépostságot viselte, amint azt több olyan oklevél is bizonyítja, amelyekben mindkettőjük neve szerepel. Kérdés azonban, hogy megállapítható-e a váltás avagy csere időpontja kettejük között? 1447. április 17-én (Temesvári) Miklós kánonjogi doktor, éneklőkanonok utoljára adott ki esztergomi vikáriusként oklevelet, ennek tanúsorában szerepel Miklós esztergom-szentistváni prépost is.98 A legközelebbi olyan oklevél, amelyben esztergomi éneklőkanonok szerepel, 1453. május 4-én kelt: ebben egy bizonyos Miklós éneklőkanonok mellett szerepel Miklós kánonjogi doktor, esztergomi-szentistváni prépost is.99 Mivel a Miklósok közül csak Temesvári rendelkezett biztosan egyetemi fokozattal, így ekkor már ő volt a prépost. Ezek alapján tehát a javadalomcserére vagy -váltásra 1447 és 1453 között került sor. A vizsgált időszakot egy oklevél és egy ügyvédi perköltség-jegyzék segítségével tovább lehet szűkíteni: az 1448. április 26-án kelt oklevél szövege szerint még a doktori fokozattal nem rendelkező Miklós intézkedett bizonyos, a szentistváni prépostságot illető tizedek ügyében.100 A másik forrás az esztergomi székeskáptalannak a pécsváradi konventtel a sasadi (nevegyi) tizedek ügyében folytatott perével kapcsolatos — ügyvédi, utazási, oklevélkiállítási — költségekről készített kimutatás. Ennek egyik tételében szó esik arról, hogy a káptalan elküldte ügyvédjeit, néhai Miklós kánonjogi doktort, akkor éneklőkanonokot és Balázs gö- möri főesperest, esztergomi kanonokokat a főpapok és bárók által Szécsény mezővárosba összehívott gyűlésre.101 A mondottak tehát felkerekedtek, ám a csehek miatti félelem miatt fél mérföldre a várostól megálltak és Hugyagon éj97 Körmendy K.: Az esztergomi könyvállomány 184-185. 98 DF 238047., 238254. 99 DF 237769. 100 DL 14159. 101 „venerabilem dominum condam Nicolaum decretorum doctorem, tunc cantorem ac Blasium archidiaconum Gwmeriensem et canonicos Strigonienses ad dietam generalem tunc prelatorum et barronum regni Hungarie indictam in opido Zechen in comitatu Neugradiensi transmiserant" - DF 237615., p. 3.
