C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
Mutató
Az olvasó által a kezében tartott, a kanonoki testületről és egyetemjárásukról szóló munka az esztergomi székeskáptalan 15. századi testületéről végzett kutatásaim első eredménye. A kötet első részében az 1450-es évtizedben, a sasadi tizedper kapcsán keletkezett öt ügyvédvallás segítségével vizsgálom és elemzem a székeskáptalanban helyet foglaló javadalmasok számát, származását, karrierjét, javadalomhalmozásukat, illetve javadalomviselésük hosszát. A 2. részben az esztergomi székeskáptalanban, illetve máshol kanonokságot viselt azonos (kereszt)nevű személyek szétválasztásához szükséges adatokból alkotott életpályákkal, egyfajta „párhuzamos életrajzokkal" fog találkozni az olvasó. A kiválasztás kritériumai maguktól adódtak: a korábbi szakirodalom, illetve saját kutatásaim alapján problematikusnak ítélt személyek életútját kíséreltem meg feltárni annak érdekében, hogy elkészíthessem az esztergomi kanonokok megbízható archontológiai adattárát. Az ismertetett életpályák ugyanakkor lehetőséget nyújtottak általános érvényű következtetések levonására, a kutatás során érintett problémák és azok megoldásai pedig tálcán kínálták az összevetést a korábbi szakirodalmi munkákban, elsősorban az e témában alapvető szerző, Mályusz Elemér által az egyházi középrétegről írottakkal. A székeskáptalani kanonokok műveltségéről és esztergomi térnyerésükről végzett vizsgálatok eredményeit a 3. részben ismertetem. Az utolsó, adattári részben kaptak helyet az öt ügyvédvallásban szereplő kanonokok neveit tartalmazó listák, a vizsgált 1451-1460 közötti évtizedben stallummal rendelkező 5- kanonok életrajzi adatai, valamint 11, kanonokok leszármazását ábrázoló családfa.
