C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
1. Az esztergomi székeskáptalan a 15. század közepén - 1.1. A testület létszáma és ülésrendje
14 Az esztergomi székeskáptalan a 15. század közepén Mária-kápolna15 igazgatója, egyúttal természetesen esztergomi kanonokok következtek. A vizsgált időszakban mindkét kápolna élén váltás történt: először a Krisztus teste-kápolna rektorságában 1453 és 1456 között, majd mindkettő élén 1459 végén, illetve 1460 elején az igazgató(k) elhunytéval vált szükségessé új rektorokat kinevezni. Az új kinevezések alapján itt egyértelmű, hogy a kápolnaigazgatók sorrendjét nem a kápolna régisége vagy gazdagsága befolyásolta, hanem az azt betöltő kanonok beiktatási időpontja. A Krisztus teste-kápolna rektora 1429 és 1453 között Galamboki Mihály volt,16 aki azonban már 1419 óta kanonoksággal17 rendelkezett a káptalanban. A Szűz Mária-kápolna igazgatóságát 1447 és 1459 között18 viselő Imre viszont csak 1438 elején19 mutatható ki először a káptalanban. A Krisztus teste-kápolna élén Galamboki Mihályt valamikor 1453 után Szeredi Bereck követte, aki 1459-ben bekövetkezett haláláig viselte a javadalmat. Az ő első kanonoki említése 1453-ból származik.20 Az ügyvédvallásokban ennek megfelelően alakult a két kápolnaigazgató sorrendje is: az 1453. május 4-i oklevélben a Szűz Mária-kápolna rektora, Imre áll a második helyen, de az 1456. augusztus 17-én kelt kiadványban már megelőzte a Krisztus teste-kápolna igazgatóját, Szeredi Berecket. Mindkét rektor valamikor 1459 második felében hunyt el.21 Jóllehet az egyiket, a Szűz Mária-kápolna igazgatóságát az előző jegyzetben idézett levél szerint a káptalan távollétében Palicsnai Péternek adta, a Krisztus teste-kápolna rektorságát azonban ekkor még nem kapta meg a később, 1460. május 2-án22 már azt viselő Tharatha-i Tamás kanonok, mivel az 1460. január 3-i ügyvédvallásban23 még egyszerű kanonokként szerepel. Mindennek következtében az utolsó ügyvédvallásban egyik kápolna igazgatójának nevét sem tüntették fel: az egyik még üresedésben volt, a másik gazdája pedig Itáliában tartózkodott, és így értelemszerűen nem lehetett jelen a káptalani ülésen. (Sajnos az ügyvédvallások sora itt véget ér, így nem tudjuk ellenőrizni, hogy a két kápolna sorrendjében történt-e vál15 A kápolnát, amely „in castro nostro Strigonii iuxta ecclesiam kathedralem usque ecclesiam Sancti Stephani martiris" (EFB 92. = DF 237647.), illetve „ad latus ecclesie Strigoniensis a parte septemtrionali constructe" (EFB 137. = DF 237674.) állt, Kanizsai János érsek alapította 1396. április 20-án. (EFB 92. = DF 237647, ZsO I. 4353. sz.) 16 Lásd az 4.2. 8. sz. alatt. 17 1419. május 1. (ZsO VII. 375. sz.) 18 Lásd az 4.2.13. sz. alatt. 19 1438. január 15. (DF 236095.) 20 Szeredi Bereckre lásd még a jelen kötet 2.5. fejezetét! 21 Lásd erre Palicsnai Péter 1460. január 14-én Mantovából a székeskáptalannak küldött levelét: „intellexi mortem comitum duarum capellarum in ecclesia Strigoniensi, de qua morte illorum multum doleo, et de una illarum provisionem factam mihi, de qua provisione omnibus dominis meis maximas grates habeo et habebo referre." (DF 283898.) 22 A sasadi tizedper költségjegyzéke szerint (DF 237615., p. 19.) a káptalan Tamás rektort küldte Pécsváradra ügyvédjeként; a bejegyzés datálására lásd Mihálynak, a pécsvárosi Szent Benedek- és Mátyásnak, a pécsi falakon kívüli Mindenszentek-egyház plébánosainak Pécsett, 1460. május 2-án Szécsi Dénes érsekhez szóló jelentését, amely szerint május 1-jén megidézték Péter apátot és a konventet a monostorban a konventi ülésen. (DF 237598.) Lásd az 4.1. 5. sz. alatt. 23
