C. Tóth Norbert: Az esztergomi székeskáptalan a 15. században, I. rész. A kanonoki testület és az egyetemjárás - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 7. (Budapest, 2015)
3. Mítosz és valóság – Az egyházi középréteg Esztergomban
116 Mítosz és valóság — Az egyházi középréteg Esztergomban kanonokok közül senki sem tudott átlépni, ugyanakkor több olyan személyt is ismerek, aki egy másik főesperességről érkezett a nyitraira: az általam már említett Pöstyéni Tamás — ismert adataink alapján — szintén a sasvári főesperes- ség élén kezdett, ahonnan a hontira lépett, majd végül a nyitrai archidiaconatus élén fejezte be pályafutását. Nem egy esetben tehát előfordult, hogy valaki több javadalomból álló láncolat végén került az utolsó, vélhetően a legmagasabb pozícióba. Szerencsénkre több ilyen életpályát ismerünk az esztergomi káptalanból, ezek révén pedig lehetőségünk nyílik az egyes főesperességek és oszlo- poskanonokságok egymáshoz viszonyított sorrendjét megállapítani. Nézzünk egy-két példát! Esztergomi János őrkanonok > nógrádi főesperes > esztergom-szentistváni prépost143 Vicedomini Máté kanonok > honti > nyitrai főesperes > olvasókanonok144 Csetneki László honti > gömöri főesperes > esztergom-szentgyörgyi prépost145 Tarkői Pál sasvári > honti főesperes > esztergom-szenttamási prépost146 Pöstyéni Tamás sasvári > honti > nyitrai főesperes147 Váradi Albert barsi > nógrádi > nyitrai főesperes148 Lippai Mihály kanonok > sasvári főesperes > őrkanonok149 Az ismert előrelépések révén a főesperességek közötti sorrend a következő módon alakul: barsi > nógrádi (kétszer) > nyitrai (egyszer) sasvári > honti (háromszor) > gömöri / nyitrai (egyszer-egyszer) Egy főesperesség, a komáromi egyetlen helyen sem fordul elő. Ennek okát egyelőre nem tudom megindokolni. A fenti adatok alapján tehát óvatosan any- nyit fogalmazhatunk meg, hogy a sasvári és a barsi lehettek a legcsekélyebb értékű, míg a nyitrai és a gömöri a legrangosabb főesperességek. Mindezt alátámasztja az is, hogy az egyes főesperességekről csak néhány (összesen hét!) javadalmasnak sikerült oszloposkanonokságra, illetve kisprépostságra is továbblépnie (lásd újra a 39. táblázatot): így a sasváriról őrkanonokságra (Lippai Mihály) és esztergom-szentistváni prépostságra (Szántói Ambrus); a nyitrairól az olvasókanonokságra (Vicedomini Máté); a barsiról és a honti- ról az esztergom-szenttamási (Kozárdi László és Tarkői Pál); a nógrádiról az esztergom-szentistváni (Esztergomi János); a gömöri főesperességről pedig az esztergom-szentgyörgyi prépostságra (Csetneki László). Az előrelépésükben az egyetemi fokozat némi előnyt jelenthetett, de korántsem ez játszotta a fő143 C. Tóth N.: Szentistváni vizitáció 5-6. 144 C. Tóth N.-Lakatos B.-Mikó G.: Pozsonyi viszály 235., részletes életrajza: 214-221. 145 Lásd az adatokat fentebb! 146 C. Tóth N.-Lakatos B.-Mikó G.: Pozsonyi viszály 234. 147 C. Tóth N.-Lakatos B.-Mikó G.: Pozsonyi viszály 233. 148 Lásd a rá vonatkozó adatokat a 4.2.49. sz. alatt! Lásd a rá vonatkozó adatokat a 4.2. 20. sz. alatt! 149
