B. Halász Eva - Suzana Miljan (szerk.): Diplomatarium comitum terrestrium Crisiensium (1274-1439) (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 6. Budapest - Zagreb 2014)

Epilógus

Diplomatarium comitum terrestrium Crisiensium (1274-1439)

cuius rei memoriam stb.)161 hosszabb-rövidebb variációival találkozunk. Jellemző módón az 1420-1430-as években kelt oklevelekből marad el inkább a corroboratio.162

A datatiót mindig az oklevél záró részében helyezték el. Két eset kivételével a kelethelyet163 és a keresztény naptár szerint megadott napi dátumot is tartalmazza/64 sorrendjük általában kelethely, napi dátum, év.165

Az eredetiben fennmaradt körösi comes terrestrisi oklevelek mindegyike nyílt alakú, azaz pátens vagy privilegiális oklevél. Zárt diplomát (litterae clausae) nem ismerünk.

Epilógus

A körösi várszervezet létére Luxemburgi Zsigmond tett pontot, 1430. június 1-én kelt oklevelével. Az uralkodó ekkor Raveni Mihály körösi prothonotarius és Herbortyai Ostfi János kérésére és érdemeikre való tekintettel a körösi várjobbágyok összességét és a kezükön lévő birtokokat mentesítette a körösi vár szolgálata alól és a nemesség soraiba emelte őket, birtokaikat új adományként adva nekik. A csázmai káptalan 1431 tavaszán vezette be az új nemeseket birtokukba.166

Joggal gondolhatnánk, hogy a nemesítés után a comes terrestris léte okafogyottá vált és tisztsége megszűnt a várkerülettel együtt. Ez azonban nem így van. Egyrészről mivel a comes terrestrisek joghatósága a vár népein kívül a várföldekre is kiterjedt, ezért a várföldként számon tartható ingatlanok tekintetében 1430 után is jogosan intézkedett a cornes ter-litterarum nostrarum sigillo nostro pendenti communitarum testimonio mediante 1418. febr. 1. (Documenta 46.)

161 Hosszabb változata pl.: 1409. jan. 16. (Documenta 31.), rövidebb változata pl.: 1411. júl. 2. (Documenta 33.)

162 Az ezekben az években kelt hét oklevél közül egyetlen tartalmaz corroboratiót. (1437. aug. 10. Documenta 61.)

163 A szlavón báni és körösi ispáni anyaghoz hasonlóan a Körösön kelt dokumentumokban a település nevét két formában (in Crisio vagy Crisii) adják meg.

164 Nem tartalmazza a kelethelyet Poljánai Balázs fia Bálint 1430. aug. 2-án kelt oklevele (Documenta 58.). Az oklevélből kiszakadt a datatio azon része, mely a kelethelyet tartalmaz(hat)ta: 1421. ápr. 21. (Documenta 47.)

165 Etérő Dénes 1330-as oklevelében, ahol a kelethely a napi dátumba ékelődött be:feria secunda proxima, in Crisio, post Ascensionem Domini, anno Domini millesimo CCC° XXX“. (Documenta 3.)

166 A két oklevelet tartalmi átiratban őrizte meg számunkra Bikszádi György és Sziráki Tamás vicebánok és körösi ispánok 1446. január 16-án kelt oklevele. (A.HAZU D-XI- 60. MNL OL DF 231254.)

64