B. Halász Eva - Suzana Miljan (szerk.): Diplomatarium comitum terrestrium Crisiensium (1274-1439) (Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 6. Budapest - Zagreb 2014)
A körösi comes terrestrisek. Bevezető tanulmány
Diplomatarium comitum terrestrium Crisiensium (1274-1439) és már az Árpádok érkezése előtt létezett Szlavóniában. Klaié megemlíti, hogy a comes terrestris (munkájában nem a horvát zemaljski župan, hanem a latin fogalmat használja) az erősségek körül élő nemesek elöljárója, jogi képviselője és néha bírája is volt. Feladatai közé tartozott a birtokba való bevezetés, a határok megjárása és a perek lefolytatása. Körös megye igen korán szerepel a forrásokban, elöljárója az ispán volt, aki mellett a comes terrestris tevékenykedett. Megemlíti, hogy Körös megye területe nagyobb volt a 14. században, mint azt megelőzően.17 Az 1950-es években Bónis kutatásaival némiképp párhuzamosan a horvát historiográfiában Marko Kostrenčić munkájával elkezdődött a megye eredetének megvitatása. Kostrenčić úgy vélte, hogy a magyar királyok a pannon-szlávoknál már Szent István király kora óta fennálló intézményt másolták le. Feudalizmus kori adományrendszert építettek ki, amelyet „horvát földre" a 12. században ültettek át, és Szlavóniában magyar típusú megyéket szerveztek. Mégis a 13. század folyamán gyökeres változás következett be a megyék szervezetében: a régi királyi vármegyék felbomlottak és a megye új szervezetet kapott, amely a nemesség szerveződésén alapult. Sajnos kutatásai nem terjednek tovább a 13. századnál.18 Nada Klaié az 1970-es években ismételten visszatért az Árpádok korában fennálló megyei rendszer kutatásához, amelyet aztán kiterjesztett az Anjou-korra is a Hrvati u razvijenom srednjom vijeku (A horvátok az érett középkorban) című munkájában. Úgy gondolta, hogy a rendszert azon ispánságok köré szervezték, amelyek kezdetben csak királyi birtokokat tömörítettek. Magának az intézménynek szláv az alapja, így elutasítja Kostrenčić nézetének a megye megszervezésében fellelhető magyar hatásról szóló részét. A körösi erődítményt fontosnak tartja, mert Kálmán király útján feküdt és véleménye szerint a megyei rendszer létrehozása után építették fel. A megye területén található várispánságok helyzetéinek magyarázata közben figyelembe veszi a comes terrestris funkcióját. Ezek a várispánságok nem váltak örökletes birtokká, és a várispánsághoz tartozó nemességet egy külön szervezetben kellett összefogni. A várispánságok elkülönülése fokozatosan zajlott a comes terrestris nek hívott tisztségviselő alatt, aki a megye ispánjának (comes comitatus) „segítője" volt.19 17 Nada Klaić: Političko i društveno uređenje Slavonije za Arpadovića. Doktori disszertáció. Zágrábi Egyetem Bölcsészettudományi Kar. Zagreb, 1946. 18 Marko Kostrenčić: Nacrt historije hrvatske države i hrvatskog prava. 1. köt., Zagreb, 1956.159-160,176-177, 202-206, 221-223. 19 Nada Klaić: Hrvati u razvijenom srednjem vijeku. Zagreb, 1976. Az Árpád-kori ispánságokra lásd: 254, 258-262, az Anjouk alatti szervezetükre lásd: 507, 516-518, a comes 40
