Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
78 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 tehát huzamosabb ideig is ott tartózkodott a déli országrészben. Péc nembéli Dénesről pedig tudjuk, hogy köpönyegforgatása után az első tisztség, amit Bélától kapott, az a szerémi ispánság volt (akkor Szerém megye már Béla országrészébe esett).338 Úgy tűnik tehát, hogy ezen a területen volt érdekelt. Utódja, Domonkos szintén viselte a bácsi ispáni címet, de itt csak arról lehetett szó, hogy mintegy „megörökölte" hűtlenné lett elődje pozícióit. Domonkosnak egészen máshol, Eszakkelet-Magyarországon, a Zemplén megyei Perecsén volt a családi birtoka, és inkább ott tartózkodott. Két ismert oklevele közül legalábbis az egyiket ott keltezte, a másik pedig egy Perecsével határos föld eladásához való beleegyezés volt, amit az egri püspök részére állított ki - nyilván akkor is azon a környéken tartózkodott.339 Domonkos ráadásul nem jelölte D-sziglával a nevét az oklevelében. Mindez ugyan nem perdöntő teljesen, de úgy tűnik, hogy az egyik ifjabb királyi nádor (talán Dénes) inkább a déli területeken volt érdekelt, és zömében ott is időzött. Talán szintén ennek a jele, hogy 1264-ben Dénes alnádora, Gotárd Hatvanban székelt.340 Szükség volt valakire abban a régióban is, amíg a nádor huzamosabb ideig délen tartózkodott. Utódai esetében azonban az ítélkezések súlypontja egyértelműen áttevődött Észak-Ma- gyarországra, mint ez a térképen is látszik. Ugyanezt tapasztaljuk, ha az okleveleik kelethelyét vizsgáljuk meg (amennyiben kitették). Az említett D. nádor a Bács megyei Péterváradon keltezett. Domonkos egyetlen ismert kelethelye viszont már a Zemplén megyei Perecse, a családi birtoka.341 Nyilván az sem véletlen, hogy Domonkos egyik servitora borsodi várjobbágy volt, és Borsod megyében volt földje.342 Tombold fia Benedektől három kelethellyel ellátott oklevelet ismerünk: Forró (Újvár megye), Bereg (Bereg megye) és Patak (Nógrád vagy Zemplén megye). Az első oklevélből tudjuk, hogy a per egy korábbi állomásakor a nádor a Pest megyei Besenyő faluban volt.343 A 3. sz. térképről látható, hogy az ítéleteik földrajzi vonatkozásai is ezt a tágabb régiót fedték le. Az egyedi ítélkezések mellett Benedeknél olvashatunk külön királyi megbízásokról is. 1268-ban István ifjabb király több báróját csoportos ítélkezésre küldte, Benedek így írt erről: „amikor Besenyő faluban voltunk a Szűz Mária sziget [Margitsziget] mellett Szent Mihály arkangyal tizenötöd napján [okt. 13.], és más társaimmal, ti. Gergely esztergomi préposttal, Scela fia Mihállyal, Szakállas Lőrinccel, Ethenad fia Benedekkel, Ruhman fia Jánossal és az ország más nemeseivel, akiket urunk, István király és az ő országa csoportos ítélkezésre 338 Zsoldos: Archontológia 207. Arról, hogy 1265 után Szerém és Valkó megye már a Szlavón hercegséghez került, és ezáltal Béla felségterülete lett, lásd Zsoldos: Családi ügy 84. 339 Az okleveleket lásd: DL 67402. (kiadása: RP 136. sz.); ill. Sztáray I. 10. (RP 135. sz.) 340 DF 278431. (= DF 280264.), kiadása: RP 129. sz. 341 HO VI. 163. (RP 131. sz.); DL 67402. (kiadása: RP 136. sz.) 342 RA 1858. sz. 343 HOkl 53-55. (RP 144. sz.); ÁÚO VIII. 211-212. (RP 145. sz.); ill. a Bereg kelethellyel ellátott oklevél: DL 63602. Kiadását lásd: Függelék, 2. sz. Benedek ebben az oklevélben nem tüntette fel a nádori címét, de viselte, lásd a regeszta utáni kommentárt.
