Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig 69 Bács megyei Szolnok földdel azonosítható), illetve Feketenép, amely a szerémi vár tartozéka volt.295 Roland ekkor is Béla király külön parancsára {ex speciali mandato domini Bele, illustris regis Ungarié) intézkedett a várföldek visszavételének ügyében.296 Mindez átvezet minket egy olyan szerepkörbe, amely az országbárók, így a nádor esetében is egyre markánsabb gyakorlattá válik, és amely a nádorok esetében az 1260-as években tetőződik, ti. hogy a külön királyi megbízás alapján adott egyéni, sokszor politikai jellegű feladatok egyre inkább háttérbe szorítják a „hagyományos" nádori funkciót. Végül az 1262-től kezdődő országmegosztás rendkívüli helyzete teremtette meg azt, hogy a nádor már elsősorban a király éppen aktuális parancsait és igényeit végrehajtó báró lett, aki mellesleg a nádori címet viselte. Külön felhatalmazás alapján már a tatárjárás előtt is intézkedtek nádorok, főként Ampod fia Dénesnek ismerjük jó néhány ilyen megbízását. 1227-ben II. Ászén bolgár cárnál járt, nyilván diplomáciai úton, és tagja volt annak a követségnek is, amelyet II. András király a pápához menesztett, amikor 1232-ben kiközösítették őt.2971239-ben Tomaj nembéli Dénes nádor is „az Alpokon túl" (ultra Alpes) időzött Béla király megbízásából.298 Amikor pedig megindult Béla herceg első birtokvisszavételi programja, amely 1229 és 1231 között érte el a csúcspontját, abban András nádora, Ampod fia Dénes is részt vett - ő irányította a besenyő földek restitúcióját. A Magyarországra telepített besenyők egy részének feje a nádor volt, így Dénes - II. András politikájának elkötelezett híveként - nyilván csak kényszerű hivatali kötelességének tett eleget, amikor „a király parancsára az összes elidegenített besenyő földet" visszavette.299 Ám a tatárjárás után egyre gyakoribbá lettek a különféle, nádort érintő „bizottsági" megbízások. 1247-ben István nádor Csák soporoni ispánnal közösen vizsgálta meg és távolította el a Rába folyón épült „káros malmokat", amelyek malomgátjaikkal elzárták a folyó folyását.300 Ám az igazi nagy felülvizsgálat-sorozat az elidegenített várföldek és egyéb királyi népek földjeinek visszavétele ügyében indult meg. Béla a legkülönfélébb tisztségviselőit bízta meg mind a várföldek, mind az udvarnokföldek felülvizsgálatára.301 Roland nádor már 1252. november 25-én arról írt, hogy „királyi parancsra az összes, pozsonyi vártól elidegenített földet mindenkitől visszakértük és a pozsonyi várnak visszaadtuk Béla király regisztruma alapján, amelyet a mondott vár 295 Szolnok földre lásd ÁMTFI. 235. 296 CDS II. 393.; CDCr V. 623-624. 297 Aszenre lásd ÁÚO VI. 446. (vö. RP 29. sz.). A pápai követségre lásd RA 485. sz. 298 HO VI. 37. 299 „de mandato domini regis omnes terras Byssenorum alienatas revocaremus" UB I. 161-162. (RP 32. sz.) A nádor besenyők feletti joghatóságáról lásd „A besenyők" c. alfejezetet. 300 UB 1.218-219. (RP 74. sz.) 301 A birtokvisszavételekről általában lásd Rákos: Birtokrestauráció 21-27 Az udvarnokföldek restitúciójával kapcsolatban lásd Kis: Szolgálónépi szervezet 152-207
