Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
III. A nádori hivatal elemei és kifejlődése a 11–12. században
III. A nádori hivatal elemei és kifejlődése a 11-12. században 49 is (addig a nádorok mindig más hatósággal foglaltatták írásba döntéseiket, és csak a hivatali ügyintézésre használták az írásbeliséget).226 Mindezzel párhuzamosan változott meg a királyi udvar ispánjának a neve a fentebb ismertetett módon. Zsoldos Attila II. András politikáját elemezve arra a következtetésre jutott, hogy itt egy királyhoz hű elit kiépítésének lehetünk tanúi, akik hatalmát András a megyésispánok rovására növelte. Az új elit hivatalai (asztalnok-, lovász-, pohárnokmester) mellesleg megnevezésükben is elkülönültek a comes névvel illetett ispánoktól, és a magister kifejezést használták rájuk, és ekkor alakult át a nádorispán latin megnevezése szimpla palatinusszá, és lett a curialis comes bői iudex curie.227 A comes-tag lekopása a palatinus mellől ugyan egy kicsit korábban kezdődő, hosszadalmasabb és összetettebb folyamat volt annál, hullámzó tendenciákkal, hogy csak ennek a terminológiai különválasztásnak tudjuk be,228 de ez nem jelenti azt, hogy a folyamat alakulásában ennek ne lett volna szerepe. A curialis comes név váltása viszont tényleg 1219-ben kezdődött, így azt teljesen András hivatali átszervezéseihez és a fenti logikához lehet kötni. Mindez azért fontos, mert ez alapján szögezhetjük le, hogy az „országbíró" név megjelenése nem feltétlenül esett egybe az udvarispáni funkció átszervezésével. Az udvarispán már korábban is megkaphatta a nádorispán feladatait, ám a terminológiai egyértelműsítés csak II. András korában, az új hatalmi elit kiépítésekor következett be. Az önálló nádori ítélőszék létrejöttének a folyamatát tehát a következőképpen vázolhatjuk föl. A nádorispán kezdeti feladata a királyi udvarban, a király képében történő ítélkezés volt, és a 11. század második felére már biztosan joghatósága alá tartoztak a királyi udvarszervezet népei (és egyéb etnikumoknak is a feje volt, lásd alább). Az udvarnokföldeket is ő kezelte, illetve a királyi udvar kincstárának egyes pénzügyeiért felelt. A Kálmán király által elindított reformok a központi bíráskodás tehermentesítésére végül úgy találtak maguknak utat, hogy a létrehozott udvarispáni tisztség átvette a nádor udvarnok- földekkel és kincstárral kapcsolatos teendőit, így a nádor kizárólag bírói feladatokat látott el: megmaradt a királyi jelenlét bíróságának élén. A következő nagyobb hivatali átszervezésre a 12. század végén (valószínűleg 1192-ben) került sor, amikor a nádor kivált a királyi prezenciális bíróságból, és saját jogán bíráskodó ítélőszékké szervezték. A negyedik (a következő fejezetben részletesebben tárgyalt) lépcsőfok 1219-1220-ra tehető, és Bare fia Miklós nádorságához köthető, aki „professzionalizálta" az addigi nádori hivatalt. Megszervezte a helyettesítési rendszerét, egyszerre 3-4 alnádorral is dolgozva, és azzal is növelte hivatala presztízsét, hogy az ítéleteinek egy részét immár saját pecsétje alatt kibocsátott oklevelekben fejezte be. Lényegében ettől az időtől fogva beszélhetünk „klasszikus" nádori hivatalgyakorlásról. 226 Szőcs: Nádori oklevéladás 429-431. 227 Zsoldos: II. András Aranybullája 20-21. Lásd fentebb „Az elnevezés" c. alfejezetet. 228
