Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
II. A tisztség eredete és az első nádorok
28 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 szes megyésispán, vagy helyettes bíró, és a királyi udvarispánok bíráskodása és hatalmától meg joghatóságától" mentesek legyenek.125 Lehet, hogy az itt közölt királyi udvarispáni (curialis comes regalis) méltóságot azonosította a nádori címmel. És mivel a közvélekedés szerint István nádora az uralkodásának második felében Aba Sámuel lett volna, ezért vélte úgy Czech, hogy a kinevezése az oklevél kelte előtt történt, így tette az évszámot hipotetikusan 1023-ra - ti. akkor már nádor volt Aba. Magunk inkább ez utóbbi lehetőséget látjuk valószínűnek, annál is inkább, mert Fraknói sem állítja, hogy egy 1023-ban kelt oklevélben említenék Abát nádorként, csak azt, hogy egy Pannonhalmán őrzött oklevél alapján Czech 1023-ra tette Aba Sámuel nádorságát. A logika természetesen akkor sem elfogadható, ha a zalavári okmány hiteles lenne, ám hamis, és az idézett rész lényegében szó szerinti átvétel V. Istvánnak a pannonhalmi apátság részére adott 1270. november 7-i okleveléből.126 Ez az évszám nem vert gyökeret a későbbi szakirodalomban.127 A 20. századi történetírásban Aba nádorságának kezdetét általában István uralkodása alá helyezték a tudományos és népszerűsítő kiadványok, sőt, még az is elterjedt néhány archontológiai névsorban, hogy nádorságát „1038 előtt" kitétellel adják meg, mintha kizárólag István alatt viselte volna hivatalát.128 Több olyan próbálkozás is volt, amely a Szent István alatti, de még Aba előtti nádorokat igyekezett beazonosítani. A pannonhalmi adománylevél végén szereplő Ceba comest szintén Iongelinus keverte először gyanúba,129 és bár Ceba személye a 19. század második felére ebből a szempontból elfelejtődött, újabb érvekkel próbálta igazolni nádori voltát Györffy György. 1977-ben megjelent Szent István-monográfiájában rámutatott, hogy Csaba és Sebestyén érsek 1005 körül voltak ott az apátság felszentelésénél, amikor a király nevében átadtak a monostornak még tíz falut, amelyek nevét az adománylevél kiegészítése fel is sorolja. És mivel ezek a falvak nem egyetlen vármegyében feküdtek, hanem szétszórtan, ezért Csaba (-Ceba) nem lehetett egy konkrét megye ispánja. A 10 falu a királyi udvarszervezet tartozékát alkothatta, ezért „Csaba comes- ben bizonyára az udvar ispánját kell látnunk", amely a nádorispáni tisztséggel egyenlő.130 Györffy nem állt meg itt, hanem Csabát hozzákapcsolta az Aba nemzetséghez, a krónikás hagyományra és az 1067 körül kelt százdi oklevélre hivatkozva, amelyben felbukkan az Aba nemből való Péter Csabarákosa nevű 125 „... a iudicio et potestate ac iurisdictione omnium iudicum et universorum comitum parrochionalium seu viceiudicum et curialium comitum regalium" DHA1.101. 126 „... a iudicio et potestate ac iurisdictione omnium iudicum et universorum comitum parrochyalium seu viceiudicum et curialium comitum" (a „regalium" szó az eredetiből hiányzik). PRTII. 335. 127 Elfogadta Kandra Kabos (Kandra: Aba Samu 36-37.) Fraknóira hivatkozva, de mások nem nagyon. 128 Az így eljáró archontológiai névsorok: Kronológia IV. 1142.; Kronológia kézikönyve 96.; KMTL 474. 129 Iongelinus: Catalogus palatinorum 152. 130 Györffy: István király 241.
