Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
XI. Függelék: kiegészítés Az Árpád-kori nádorok és helyetteseik kritikai jegyzékéhez
XI. Függelék 263 az épülő margitszigeti apácakolostornak adta adományul, és ezt István ifjabb király is megerősítette 1264-ben (RA 1225., 1826. sz.). Benedek nádor ezen oklevelében is jelezte a problémát, és a per egy újabb állomásával találkozunk egy szintén keltezetlen damus pro memoria-oklevélben, amelyet Budán, a hadoszlás 22. napjának ötödnapján (quinto die post vicesimum secundum diem residentie exercitus) állítottak ki (DL 603., kiadása: ÁÚO XII. 676.). Az oklevél kiállítója ebben előadja, hogy azt a pert, amit Kristóf, Péter és péteri rokonságuk folytat Oszlár birtok kapcsán a Szűz Mária szigeti apácák ellenében a hadoszlás 22. napján a színe előtt, áttette Szent György 15. napjára (május 8.), hogy akkor a király és bárói ítélkezzenek ez ügyben, mivel a felek hiába mutatták be okleveleiket, nem tudott dönteni. Bár egyértelműen kiderül, hogy Oszlár (és Pest megye) területén az ifjabb király volt illetékes, az oklevél kelethelye (Buda) azt sugallja, hogy ezt a damus pro memóriát már az orszegegyesítés után, legkorábban 1271-ben állították ki (hiszen az oklevél kiállításának időpontjában már megtörtént az országegyesítés, amely hivatalosan IV. Béla halála, 1270. május 3. után jött létre, és ha itt május 8-ra halaszt, akkor biztosan nem járhatunk 1270-ben.). A per felújítását ekkor talán az váltotta ki, hogy Erzsébet, a szigeti apácák procuratora még 1270-ben megerősítette V. István előtt a monostornak szánt adományokat, így átíratta István ifjabb király 1264. évi megerősítését is (RA 1971. sz.). A per végül 1274-ben zárult le, amikor a felek megosztoztak a földön a váci káptalan színe előtt (ÁÚO IV. 46-48.). A per ezen állomásai tehát nem nyújtanak támpontot Benedek oklevelének közelebbi keletjéhez. Mivel az itt említett Margit 1270 januárjában halt meg (KMTL 443.) ami vélhetően kizárja az 1270. évet, továbbá 1266 esetén Benedek csak az év legeslegvégén nyerte el itt említett nádori tisztségét, ezért az oklevelet 1267 és 1269 közé tehetjük, azzal a megjegyzéssel, hogy a birtokvisszaadások nyugat-magyarországi párhuzamai miatt talán az 1268. év a legvalószínűbb. 4: (1278-1280) Csák nb. Máté fia Máté oklevele (privilegium Mathey palatini bone memorie ... confectum seu compilatum), amelyben megerősíti a komáromi (de Komarum) hospesek korábbi kiváltságait. Tartalmilag átírta: Csák Máté nádor 1307. aug. 14. (AOkl II. 224. sz.): Státny archív v Nitre (sídlo v Ivánka pri Nitre) Pobocka Komárno (Szlovákia), Komárom város levéltára: Mohács előtti oklevelek 3. (DF 274777.) Kiadása (TÁ): CD VI/2. 402-403.; CD VIII/1. 238-239.; CD VIII/6.11.; VMMS 83. Regesztája: VMMS 66; Jerney: Káptalanok és konventek 20. (TÁ); RDESI. 230. (TÁ) Fejér György egyik kiadása (CD VIII/1. 238-239.) Péter nádor privilégiumát közli a tartalmi átírásban, amit Jerney János is átvett (Jerney: Káptalanok és konventek 20.), és emiatt a későbbi szakirodalom némelyike is kettős szöveg- hagyományról ír (pl. Kristó: Csák Máté hatalma 22-23.; AMTF III. 431.). A sző-
