Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
X. A nádori hivatal jövedelmei
248 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 választották ki."1283 Az utóbbi feltételezés biztosan elvethető, hiszen nem az ispánok nyerték el valamelyik udvari tisztséget, hanem, mint alább látni fogjuk, ahhoz járt egy ispánság. Az előbbi feltételezésben azonban lehet logika, hiszen a III. Béla-kori jövedelemösszeírás alapján az ország 72 ispánsága - ha nem túlbecsültek az arányok1284 - évi 25 ezer márkával látták el a királyt a neki járó kétharmad címén.1285 Valószínű azonban, hogy itt nem csak „anyagi" jövedelemforrásként tekintettek e megyékre, még ha az ispáni cím kézzelfogható jövedelmet is biztosított.1286 Azonban egy megye - és ez még fontosabb lehetett - hatalmi tényező is volt. Az ispáni címhez kötődtek olyan elemek is, pl. a megye központjául számító vár birtoklása, és megyei katonai csapatok feletti rendelkezés joga, amelyekkel még az ország főbírái sem rendelkeztek, hiszen sem a nádor, sem az országbíró címéhez nem kötődött külön katonai funkció. Ez is tekinthető egyfajta „javadalmazásnak", még ha nem is közvetlenül anyagi, hanem hatalmi értelemben realizálódott. A megyékkel való párosítás biztosan tudatos rendszert követett, ugyanis a nádori cím mellé kezdetben nem össze-vissza társították az ispáni címet. A nádorság mellé az első időkben következetesen a bácsi ispánság tartozott. Mog 1192-től viselte ezt a titulust mind III. Béla, mind Imre alatti hivatali ciklusában. A közte felbukkanó Ézsau nádor 1197-1198 folyamán szintén bácsi ispán volt. Tanulságos Mika esete 1199-ben. O eredetileg bihari ispán volt 1198-1199 folyamán. A bihari ispáni címe mellé megkapta a tárnokmesteri, majd az ud- varispáni tisztséget. Am amikor 1199-ben kinevezték nádorrá, akkor a bihari ispánságát lecserélte a bácsi ispánságra. Tehát a nádori tisztséghez hozzá volt rendelve a bácsi ispáni poszt, és amikor Mika nádor lett, akkor meg kellett szabadulnia a régi megyéjétől. Ám az új nádor láthatóan vissza akart térni előző megyéjéhez, és 1200-tól vissza is kapta a bihari ispánságot, elhagyva a bácsit. Nyilván nem véletlen, hogy ezek után az őt követő nádor, Benedek 1202-től már bihari ispán is lett egyben. Pedig Mika élt (sőt, II. András alatt 1214 és 1221 között ismét Bihar megye élén találjuk), de akkor a nádori pozíciójával együtt a megyét is elveszítette1287 III. Béla és Imre alatt tehát a nádori hivatalhoz egy meghatározott megye ispáni címe is kapcsolódott. 1283 Fügedi: Ispánok, bárók, kiskirályok 51. 1284 III. Béla jövedelemjegyzékének hitelességéről már száz éves vita folyik a szakirodalomban. Kezdetben hitelesnek fogadták el (némi felülreprezentációt látva benne), majd inkább megbízhatatlannak, manapság ismét affelé hajlik a kutatás, hogy kis túlzásokat leszámítva hitelesnek tekinthető. A kérdés kutatástörténetére lásd Barta-Barta: III. Béla jövedelmei 413-414.; legújabban Vajda: Dél-Alföld lélekszáma 148-150. 1285 Béla emlékezete 82. Ez ugyan - a maradék ispáni egyharmaddal számolva - csak megyénként évi 173 márka átlagos jövedelem lenne, ami igen kevés, de jelentős különbségek voltak az egyes megyék között, hiszen éppen ez a jegyzék emeli ki, hogy a királyt évente vendégül látó megyék mindegyike a királynak érkezésekor „legkevesebb száz márka ajándékot ad, de van, aki közülük ezer márkát is" (uo.). 1286 Hogy a megyésispánt milyen jövedelmek illették vármegyéje (és nem csak várispánsága!) jövedelmei után, lásd Weisz: II. András jövedelmei 50-55. 1287 Mindezekre lásd Zsoldos: Archontológia passim.
