Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VIII. A nádori hivatal munkatársai
224 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 szerzetesek részére kiállított adománylevele viszont a német okleveles formulákat követi - nyilván ekkor is ott, helyben írták meg a levelet.1173 Ennek ellenére történtek kísérletek arra, hogy egy nádor állandó jegyzőt vegyen maga mellé. Tomaj nembéli Dénes egy 1239. évi oklevelének a végén egy datum per manus formulában ott találjuk Mátyás nevét, akit Dénes a saját jegyzőjének (notarius noster) nevez. Mátyáshoz köthetjük Dénes egy másik 1239. évi oklevelét is, bár annak már nincs ilyen formula a végén, ám az oklevél írásképe és az iniciálé kivitelezése szinte teljesen azonos.1174 A kísérlet mégsem lehetett sikeres, mert Dénesnek összesen 13 olyan eredeti oklevele maradt fent, amit biztosan ő adott ki, de Mátyás kézírását más diplomákon már nem lehet beazonosítani. Tegyük hozzá: ugyanez a Mátyás tűnik fel Ampod fia Dénes egy 1228. évi oklevelének datum per manus formulájában, de azt a szöveget az említett 1239. évi Dénes-ok- levél alapján rakták össze, így az a rész is csak egy onnan való átvétel.1175 Hosz- szabb ideig szolgálhatott Aba Amadé mellett egy bizonyos Besenyő fia István, akit 1290 körül és 1293-ban is a kancellárjának nevezett meg, és könnyen lehet, hogy személye azonos Amadé 1295-ben felbukkanó István nevű protonotáriu- sával,1176 hiszen a notarius és protonotarius tisztségeket még az 1330-as években is gyakran szinoním fogalomként fogták fel.1177 1299-ben találkozunk Miklóssal, Roland nádor gyűrűspecsétjének a kancellárjával (cancellarius anulei sigilli nostri).1178 Valószínű, hogy ez az utóbbi pozíció nem egy egyszerű nótáriust takart, és Miklós a gyűrűspecsét felelőseként Roland bizalmi embere volt. Jellemző egyébként, hogy az utóbbi négy közül egyik említés sem az oklevelek kiadása kapcsán említette a jegyzőket, kancellárokat, hanem mint akik a nádorok megbízásából, az ő nevében jártak el egy-egy peres ügyben, előrevetítve ezzel az ítélőmesteri szerepkör lassú kialakulását. De a funkciók elkülönítésének lassúságát jelzi, hogy még az 1330-as években is sokszor szinonimaként használták a jegyző ( notarius) és az ítélőmester (protonotarius) titulust. A budai káptalan két ugyanaznap, 1327. május 8-i oklevelében Pétert egyszer Vilmos nótáriusának, egyszer pedig protonotariusának címezték.1179 Hogy nem csak véletlen elírásról lehet szó, mutatja, hogy Máté fia Mátyást, Vilmos Vizsolyhoz kötődő jegyzőjét/ítélőmesterét 1329 és 1340 között szintén párhuza1173 UB II. 190-191. (RP 221. sz.). Hogy az oklevél a német okleveles hagyományokra emlékeztet, lásd Szentpétery: Borsmonostori apátság 41-46., egyúttal hamisnak is tartva az oklevelet. Véleményünk szerint az oklevél hitelesnek fogadható el, az erre vonatkozó érveket lásd RP 221. sz. reg. kommentárjában. 1174 pRT i 763-764., 767-768. (RP 60-61. sz.). Az oklevelek írásképét és iniciáléját lásd: DF 206987., 206984. 1175 CDCr III. 293-295. (RP 30. sz., a hamis voltára vonatkozó érveket lásd uo., a regeszta utáni kommentárban) 1176 DL 285768. (vö. CD VIII/1. 258., 565-566., VIII/4. 641-642.), DL 83974., HOkl 145-147. (RP 245., 255., 267. sz.) 1177 Lásd alább. 1178 ÁÚO XII. 635-637. (RP 292. sz.) 1179 AOkl XXI. 253-254. sz.
