Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VIII. A nádori hivatal munkatársai
214 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 hogy részleteiben hogyan és mikor ment végbe az ispáni jogkör beépülése az alnádorságba. A két jogkör egymáshoz kötődése az 1320-as évek elején még létezett. 1322. november 27-én István, Dózsa budai alnádora (comes Stephanus vicepalatinus ... Dausa palatini... Bude residens) Pest megye 4 szolgabírájával együtt ítélt egy ottani föld ügyében, ami ispáni jogkört sejtet.1119 Mint láttuk, néhány hónappal később, 1323 januárjában már konkrétan is az alnádori hivatalhoz kapcsolták az ispáni teendők ellátását, de ez az utolsó nyoma annak, hogy az alnádor- nak ilyen jogköre lett volna. Úgy véljük azonban, hogy Fülöp nádor idején ez még fennállhatott, hiszen nála még az Árpád-kori szisztéma érvényesült a helyettesek állításakor. Druget János már csak alkalmi albírókat állított, ahogyan fia, Vilmos is. Mivel ekkor már állandó jellegű budai albírát sem neveztek ki (Vilmos esetében ezt a funkciót részben az óbudai nádori kúria vette át), ezért könnyen lehet, hogy ekkor már egyáltalán nem is volt senki, aki a pesti ispáni teendőket ellátta volna. A szakirodalom inkább 1342 utánra teszi azt az időszakot, amikortól a megyének nem volt ispánja, és a megyei hatóságot csak a 4 szolgabíró jelentette,1120 ám vannak arra közvetett források, hogy már Druget Vilmos nádorsága idején számolhatunk ezzel. Olivér királynéi udvarbíró 1338. július 15-i oklevele írta át tartalmilag Druget Vilmos nádor diplomáját, amelyet a Pest és Pilis megyei szolgabírákkal közösen adott ki a két megye számára tartott nádori közgyűlésen (litteras ipsius domini Wyllermi palatini ac iudicum nobilium Pestiensis et Pelesiensis comitatuum, in congregatione sua generali emanatas). Ennek tartalma szerint a közgyűlésen a szolgabírók, az esküdtek és a két megye nemesei (torn predicti iudices nobilium et iurati, cjuam universi nobiles dictorum comitatuum) megerősítették a nádor számára, hogy a Pest megyei Pécel birtokot korábban ellentmondás nélkül Péter mester, nádori protonotárius részére iktatták.1121 Ekkorra a megyei közgyűléseken a nádor mellett jelen kellett lenni az ispánnak vagy alispánnak, a szolgabíráknak, a választott 12 esküdtnek, és persze a megyék nemes (és nem nemes) lakosságának.1122 Ez az oklevél viszont feltűnően hallgatott a jelenlévő ispánról, vagy bárki más, ispáni jogú résztvevőről, csak a szolgabírák, esküdtek és a helyi lakosok részvételét említette. Ugyanezzel találkozunk Vilmos 1341. április 27-i oklevelében, amikor szintén közgyűlést tartott a megyének Újbécsen. A nádor a Pest megyei Zahyus Ám arra nincsen adatunk, hogy az alnádor valaha is a királyi udvarban tartotta volna bírói székét, így ha a kérdést a királyi udvari bíráskodás ódudai kihelyezésével és letelepítésével kapcsolnánk össze, akkor - mint azt Zsoldos is említette - inkább az alországbíró lett volna a pesti ispán (Zsoldos: Visegrád vármegye 29.). Más lenne persze a helyzet, ha nem a királyi, hanem a nádori kúria pesti állandósításával számolnánk, hiszen annak bírája az Aranybullák értelmében az alnádor volt. A felvetés ugyan magyarázatot adna arra a kérdésre, hogy miért az alnádor és nem a nádor lett a pesti ispán, ám sajnos éppúgy nem lehet egyértelmű módon bizonyítani, mint a többi elméletet. 1,19 DL 86950. (AOkl VI. 848. sz.) 1120 Tringli: Pest megye 155-156. 1121 DF 251694. (AOkl XXII. 357. sz.) 1122 Lásd „A nádori generalis congregatio intézménye 1290-1343 között" c. alfejezetet.
