Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VIII. A nádori hivatal munkatársai
208 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 előfordult, hogy a budai alnádor elhagyta székhelyét (fentebb már utaltunk Druget Fülöp Tamás nevű alnádorára, aki Zala megyének tartott közgyűlést az ura parancsára, és Pósa alnádor kérdésére is),1078 mivel Amadé viceiudexei következetesen ugyanazt a települést jelölték meg, Vizsolyt, ezért kimondhatjuk, hogy ott tartották kúriájukat, nem csak ideiglenes ott tartózkodásról volt szó. A kettős alnádori rendszer tehát a 13. század utolsó évtizedében, Aba Amadé alatt már biztosan működött. Amadé albírája tehát a nádori székhely (Gönc) közelében, Vizsolyban tartotta hivatalát.1079 A vizsolyi viceiudexek mellett, ha nem is ugyanazon időből, de ismerjük Amadé vicepalatinus Bude residensét is, tehát ez a méltóság is be volt töltve.1080 Nem egyértelmű, hogy a kettősség létrejöttét mikortól számíthatjuk. Az Aranybulla csak egy, a nádor kúriáján ítélkező helyettest írt elő. És mivel az alnádorok minimum a tatárjárás óta Pest megyéhez, és azokhoz a részekhez kötődtek, ezért logikus lenne, hogy ez már életre hívta egy másik, valóban a nádor melletti helyettes meglétét, ahogy ezt többé-kevésbé Szovák Kornél is feltételezte.1081 A források elégtelen volta ugyan nem teszi lehetővé ennek egyértelmű kimondását, de azért apró jelek szólnak mellette. Halvány nyom, hogy az első ismert tatárjárás utáni albíró (viceiudex), Pósa fia Bodur 1267-ben magánemberként a pécsváradi konvent előtt tett bevallást egy föld adásvételéről.1082 Az oklevél szerint ő annak a Kemény fia Lőrincnek az albírája volt, aki a somogyi ispánságot is viselte ez időben, így valószínűsíthetjük, hogy Bodur inkább Lőrinc környezetében tartózkodott, semmint Budán székelt volna. Sándor pedig, aki (Domonkos fia) Roland albírájának (viceiudex) nevezte magát, egy Kanad (Kányád?) nevű településen keltezett 1272-ben vagy 1274-ben.1083 A település nem azonosítható egyértelműen, de az ügy a Vas megyei Káld falu feldúlása kapcsán robbant ki, így talán itt sem a budai alnádor járt el. Ha a logika helyes, akkor 1267-től már adatolni lehet a kettős alnádorság rendszerét, de megalapozottan csak Aba Amadé idejéből állíthatjuk, hogy létezett. Valószínű névvel illették), hanem a per területi vonatkozása is, mivel a Pest megyei Berkiből származó István perelt a szintén Pest megyei Negyed faluval. Mivel az eset biztosan az aug. 20-i éves fehérvári törvénynapon történt, ezért talán arra gondolhatunk, hogy itt a budai ítélkező fórumok ideiglenes Fehérvárra településéről volt szó. Persze az sem biztos, hogy Pósa tényleg a Budán székelő alnádorok közé tartozott, hiszen a vicepalatinus titulusa mellett ez nincs kitéve. 1078 AOkl ix. 442. sz., ill. Pósára lásd az előző jz. 1079 Zichy 1.121. (RP 272. sz.); DL 75155. és 75215. (kiadásuk: RP 317-318. sz.); DL 75156. (kiadása: RP 321. sz.); RDES I. 98. (Függelék, 13. sz.). Teljes bizonyossággal ugyan csak János albíró esetén találkozunk a vizsolyi székhellyel, mert Amadé másik név szerint is ismert viceiudexe, Pál oklevelének nem ismerjük a kelethelyét (HO VII. 360., RP 327. sz.). Ismerünk azonban több Vizsolyban kiadott damus pro memoria-oklevelet, amelyet Amadé nádor albíráihoz kapcsolhatunk, lásd HO VII. 328-329.; DL 84229., 105728.; és talán még: RDES 1.325.; Zichy 1.83., Zichy VI. 1.; DL 84237. (Függelék, 11-12., 14., 18-21. sz.) 1080 Kis-Petrik: Kiadatlan oklevelek 25-26. (RP 238. sz.) 1081 Szovák: Roland kúriája 300. 1082 ÁÚOIII. 171-172. 1083 DL 93896. (kiadása: RP 168. sz.)
