Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VIII. A nádori hivatal munkatársai
VIII. A nádori hivatal munkatársai Bár gyakran beszélünk elvont módon nádori „intézményről" vagy „hivatalról" azt nem tudjuk kimutatni, hogy az Árpád-kor folyamán létezett volna a nádor személyétől függetlenül, a távollétében is működő, és az ő nevében oklevelet kibocsátó „hivatal". így tehát a nádor személyes jelenléte és a nádori hivatal működése ekkor még elválaszthatatlanul összetartozott. Ennek ellenére már egészen korán, a 13. század elejétől kezdve megjelent az igény a nádort adott esetben nélkülözni tudó, ám nádori szintű bíráskodásra. Mindezt kezdetben helyettesek állításával oldották meg a nádorok, de ők, ha a nádor képében intézkedtek is, a saját nevükben bocsátottak ki oklevelet, és ítéleteiket jóvá kellett hagyatni a nádorral (ez nem vonatkozott a 13. század közepétől a nádori intézménytől távolabb kerülő alnádori hivatalra). így csak a nádori „iroda" munkatársainak száma nőtt meg, de a nádori intézmény ezáltal nem függetlenedett a nádor személyétől. Az első feltételes nyom, amely a távollévő tisztviselő idején is az ő nevében működő hivatalra utal, Aba Amadéhoz köthető, aki az egyik pert Újvár megye hatóságától az ő különös törvényszéke elé (ad nostrum iudicium speciale) vonta.1043 A 13. század végétől kezdve a király esetében már megkülönböztették a királyi jelenlét bíróságát (presentia regia) a királyi különös jelenléttől (specialis presentia regia), és a király személyesen csak ez utóbbin volt biztosan jelen.1044 Ha tehát Amadé esetében is használták már ezt a kifejezést, akkor feltételezhető, hogy nem volt mindig személyesen jelen a saját bíróságán, hanem bizonyos pereket a nevében, de távollétében folytatott le a személyzete. Erre azonban a fenti kifejezés használatán kívül (amelyet nem feltétlenül csak így értelmezhetünk) más bizonyíték nincsen. Debreceni Dózsa tisztség- viselése (1322) alatt azonban már ilyen bizonyítékkal is rendelkezünk. Dózsa Kállósemjénben tartott közgyűlései idején a debreceni nádori kúriában is bocsátottak ki nádori intitulációval okleveleket.1045 Az önállósodó hivatal Dózsa utódja, Druget Fülöp alatt is tovább élt, bár állandó tendencia nem lett belőle. Fülöp idején a távollévő (vagy csak éppen nem bíráskodó) nádort alapvetően az albírája, Perényi Miklós a saját nevében helyettesítette. Találunk ugyanakkor az ellenkezőjére is példát. Amikor 1327 tavaszán Fülöp éppen Visegrádon tartózkodott, akkor a vizsolyi kúriájában az ő nevében is bocsátottak ki oklevelet - igaz, csak perhalasztást.1046 Sőt, halvány nyomok vannak arra is, hogy a 1043 HO VII. 351. (RP 326. sz.) 1044 pj j-jajnjk: Bírósági szervezet 33-35.; Gerics: Királyi bírói jelenlét. 1045 Lásd az „I. Károly első nádorai - az »oligarchikus nádorság« öröksége" c. alfejezetet. 1046 Az esetre már Spekner Enikő is felhívta a figyelmet doktori disszertációjában. Szerinte 1327. máj. 1-jén egy napon volt Fülöp nádor Visegrádon Köcski Sándor országbíróval bírótárs, és adott ki perhalasztó oklevelet Vizsolyban (Spekner: Buda székhellyé alakulása 1.117.). A szerl T
