Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
VII. A nádor mint az alávetett népelemek bírája
VII. A nádor mint az alávetett népelemek bírája 195 található.1020 így könnyen lehet, hogy már június 13-án is viselte a tisztséget, csak ugyanúgy nem tették ki, mint szeptemberben. Mellesleg, annak dacára, hogy ez a cím megszilárdult a nádorok mellett, az Árpád-kor folyamán a kitétele vagy elhagyása még teljesen esetleges volt mind a nádori intitulációkban, mind más oklevelek említéseiben, stabilan csak az 1320-as évektől tapadt hozzá a nádori méltóság megnevezéséhez. A cím létrejöttét és a nádorokhoz való kapcsolatát vizsgálva nem mehetünk el szó nélkül az ún. II. kun törvény egyik rendelkezése mellett, amely azt mondta ki, hogy a kun előkelők és a kunok egész közössége „országunk mindenkori nádorának bíráskodása alá fognak tartozni, miként ez Bélának, a mi nagyapánknak idejében elrendeltetett, aki [ti. a nádor] országunk lakóival együtt bárki fölött minden ügyben ítélkezni fog, mellette ülvén az a bíró vagy főember, akit minden [kun] nemzetségben kirendelnek, amint ez a mi nagyapánk ideje óta szokásban van; azzal a kivétellel csupán, hogy ha a per két kun nemes között keletkezik vérontás ügyében vagy valamely [más] ügyben, akkor afölött [a vétkes fölött] csupán annak a nemzetségnek a bírája fog ítélkezni, ki a vádlott részéről ott lesz, és az ilyen két kun nemesnek a perében a nádor semmit sem rendelhet el".1021 IV. László neve alatt két „kun törvény" is fennmaradt, amelyek közül csak ez utóbbi szól a nádor kunok feletti joghatóságáról, részletesen is szabályozva azt. Emellett a nádor és a kunok összekapcsolását IV. Béla idejére keltezte a szöveg. A csak 18. századi átiratokból ismert törvény hitelességével kapcsolatban már az 1930-as években kétségek merültek fel, és legátfogóbb módon Berend Nóra támadta meg, amelyre Langó Péter válaszolt, kiállva a törvényszöveg hiteles volta mellett.1022 Mindez azért fontos, mert a vitatott törvényszövegek az egyetlen korszakunkra vonatkozó leírását adják a nádor kunok feletti főségének, részletesebb szabályozással. Mint látni fogjuk, a nádor kunok feletti bírói hatalmáról az 1350-es évekig bezárólag kb. annyit mondhatunk, amennyit ez a törvény is elmond, nem lényegtelen hát, hogy megbízhatónak tekinthetjük-e. Előre bocsátjuk, hogy a kun törvények szövegezése körüli vitát mi sem tudjuk eldönteni, ám az, hogy a törvényszöveg a nádor kunok feletti bírói hatalmát markánsan kétszer is Béla király rendelkezésének állította be, nem bizonyítható egyértelmű módon. Mint fentebb szó esett róla, az első ismert iudex Cumanorum, Gergely, nem volt nádor, és az első ilyen tisztséget viselő ismert nádor pedig már nem IV. Béla, hanem V. István alatt nyerte el a tisztségét. Ha mégis elfogadjuk a törvény állítását, miszerint a nádor kunok feletti fősége „a mi nagyapánk [ti. IV. Béla] ideje óta szokásban van", „miként ez Bélának, a mi nagyapánknak idejében elrendeltetett" akkor az összekapcsolás idejeként a polgárháborús 1262-1270 közötti évek biztosan nem jöhetnek 1020 ÁÚO VIII. 286. (RA 1963. sz.) 1021 DRMH 1/1. 71. magyarul: Kun László 137. (Szilágyi Loránd ford.) 1022 A hitelességet firtató szakirodalomra lásd Kring: Társadalomelemek 39-41.; RA 3000. sz. reg. kommentárja; Berend: Kun törvények; Langó Péter válaszcikke: Langó: Kun törvények. A kérdés historiográfiáját részletesebben is ismertetette: Berend: Kun törvények 148.; Langó: Kun törvények 61-62.
