Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
I. Bevezetés
I. Bevezetés 19 második felétől kezdve olyan tökélyre vitte a királyi kormányzat másolását, hogy nem csak iudex curie vagy comes terrestris, hanem saját palatinus is tartozott alája.68 Már 1262 körül felbukkan a tisztség IV. Béla egyik adománylevelében (amennyiben hiteles oklevélről van szó).69 Eszerint az esztergomi érsek népeit, szolgáltatónépeit és nemeseit (populos ecclesie Strigoniensis, conditionarios et nobiles suos universos) semmilyen bíró, csak az esztergomi egyház bírái, ti. „az érsek által rendelt palatínusa, vagy udvarbírája, vagy comes terrestrise" (videlicet palatinus suus, vei iudex curie sue, aut terrestris comes per archiepiscopum deputati) ítélhetik el. A kiváltság azt is hozzátette, hogy „ha az esztergomi egyház nemeseit az ország nádora, avagy a mi [ti. a király] vagy utódunk udvarának országbírója lopás vagy rablás vétkében találván jog szerint megölné, az így megöltek birtokai ne az ország nádorára vagy az országbírójára szálljanak, hanem az esztergomi egyházra. És ha az esztergomi egyház palatinus-bírája az ország nádoránál, vagy országbírónknál, vagy az ország más jogszolgáltatójánál ugyanezen elfogottak után tudakolódzna, azok kötelesek ezen egyház palatínusának késlekedés nélkül kiadni őket törvénykezésre."70 A méltóság talán ekkortájt jött létre, mert amikor IV. Béla egy 1256. december 16-i oklevelében hasonló módon megerősítette az esztergomi érsek jogait, akkor még csak megtiltotta az országbíró és a nádor számára, hogy az érsekség népei felett bíráskodjanak, ám az 1262 körüli privilégiummal ellentétben még nem tett említést az érseki palatínusról.71 1272-ben hasonló módon bukkan fel a tisztség, vagyis az esztergomi érsekség alá tartozó nemes harcosok (nobiles exercituantes) és egyéb szolgáltatónépek a saját „palatínusuk" alá tartoznak, aki akár elfoghatja és el is ítélheti őket.72 Lodomér esztergomi érsek 1291. évi oklevelében több karcsai lakost az érsekség nemes jobbágyává emelt, és olyan mentességet adott nekik, hogy csak a saját, és palatínusának a bírói fennhatósága alá tartozzanak (iudicio ... palatini curie nostre pro tempore constituti).73 Egy ugyanezen évben az esztergomi káptalan által kiadott oklevél pedig meg is nevezi a hivatal birtokosát: András, ajkai 68 Bónis: Hűbériség és rendiség 144., 147. Az egyházi nemesek kormányzatának világival való egyéb párhuzamait részletesen elemzi Bónis: uo. 143-165.; legújabban (további irodalommal): Farkas: Egyházi nemesség. 69 Az oklevél kiadása: MES I. 473-476. Hitelességére lásd RA 1302a. sz. (elfogadva hitelesnek, csak az évszámot 1262-re téve), ill. Györffy: Románok 6-7. (hamisnak, vagy legalábbis gyanúsnak tartva az oklevelet). 70 „Item si nobiles ecclesie Strigoniensis in furto vel spolio casu contingente per palatinum regni vel iudicem curie nostre vel successorum nostrorum ordine iuris servato interficiantur, possessiones taliter interfectorum non ad palatinum regni vel iudicem curie regni devolvantur, sed in ecclesiam Strigoniensem. Et si palatinus iudex ecclesie Strigoniensis apud palatinum regni vel iudicem regni curie nostre, aut alios iustitiarios regni eosdem captos esse sciverit, iidem eosdem ipsi palatino ecclesie praedicte ad iudicium reddere tenentur sine mora." MES 1.474. Lásd még Bónis: Hűbériség és rendiség 159. 71 MES 1.436-438., RA 1122. sz. 72 MES I. 604. (RA 2200. sz.) MES II. 298. 73
