Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
I. Bevezetés
I. Bevezetés 17 et comes Simigiensis ac de Kemluk) megmaradt a hűségén.54 A szöveget egyébként csak Anjou-kori átiratokból ismerjük, és Szentpétery Imre értékelése szerint az „oklevél ekkor, legalább a királyi kancelláriában, még szokatlan kifejezéseket tartalmaz. Talán kancellárián kívül készült fogalmazattal van dolgunk."55 Hitelességét egyértelmű módon mindenesetre Szentpétery sem kérdőjelezte meg. Ugyancsak gyanúsnak, de nem egyértelműen hamisnak találta a szakiroda- lom IV. László 1278. június 23-i oklevelét, amelyben különféle előjogokkal látta el a budai polgárokat, többek között „mentessé téve országunk nádorának joghatóságától".56 Egyértelmű ideológiai töltetet találunk ugyanakkor a kifejezés mögött Kézai Simonnál. Kézai az udvarnoki réteg eredetére keresett választ, akik szerinte idegen foglyok voltak, és az ország előkelői őket a saját szolgálatukra rendelték. Ám Kálmán király megtiltotta a nemeseknek, hogy saját ud- varnokaik legyenek, és ezt csak a püspökök és a saját előjogává tette. De hogy a nemesek ne nehezményezzék mindezt, „az ország nádorának - akit a nemesek hasznára emelnek - adta át a király az udvarnokok haszonélvezetét".57 Kézai- tól egyébként sem állt távol, hogy „fantasztikus" magyarázatokat keressen a saját kora társadalmi rétegeinek eredetére, és itt is azt hangsúlyozta ki, hogy a nádor alá rendelt udvarnokok tulajdonképpen a nemeseké maradtak, hiszen a palatínust egyébként is az ő hasznukra (utilitas) teszik elöljáróvá (praeficitur). A palatinus regni kifejezés ennek a gondolatmenetnek a része, ahol a regnum az ország politikailag aktív közösségét jelentheti.58 így tehát a nemesek nem lettek „meglopva" azáltal, hogy Kálmán király nem engedélyezte számukra a saját udvarnokokat, hiszen azok a nemesek hasznára felemelt, vagyis az egész regnum alá rendelt nádor tulajdonába kerültek. Az elmélet történeti értelemben több sebből is vérzik,59 ami viszont érdekes, hogy Kézainál egyfajta „eszmei enklávéként" már a 13. század utolsó harmadában megjelent az a szellemiség, amely majd a 14. század közepétől állandósítja a palatinus regni Hungarie kifejezést, hiszen itt Kézai a királyi hatalom és a nemesek között álló, és a két pólus között közvetítő szereppel felruházott nádorispán képét festette le.60 Az országnévvel kiegészített elnevezés a Druget-nádorok pecsétfeliratain és alkalmi címzéseikben jelent meg először. Druget János nagypecsétje „S ... PALATINI HVNGARIE" feliratú volt,61 és 1330-ban egyik oklevelének intitu54 ÁÚO XII. 41. 55 RA 2083. sz. 56 „exemptam a iurisdictione regni nostri palatini" Elenchus III/2. 83. Az oklevél kiritiká- ját lásd RA 3449. sz. (összességében nem minősítve hamisnak). Györffy György szerint egy „jogérvényre nem emelt fogalmazatnak tekinthető", mivel az ott leírt kiváltságok egyike, a vámmentes vásár, öt évvel később biztosan nem volt érvényben (Györffy: Pest-Buda 189.). 57 „palatino regni, qui pro utilitate nobilium praeficitur, rex suos udvornicos uti dedit" SRH I. 193. 58 Lásd Gerics: Korai rendiség 258-259. ill. passim. 59 A nádor és az udvarnoki réteg kapcsolatának elemzését lásd „Az udvarnokok feletti joghatóság" c. alfejezetben. 60 Vö. C. Tóth: Az ország nádora 447. C. Tóth: Az ország nádora 446. 61
