Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
V. A nádori joghatóság korlátai
V. A nádori joghatóság korlátái 161 deihez képest alaposan kitágítva működésének határait, megjelent Sopron megyében, hogy ott (1279 óta először!) közgyűlést tartson.844 A megyei tisztikar pedig (talán a szokásjog ki nem forrott volta miatt, talán szándékos túlkapásként) a várostól is behajtotta a nádor ellátására vonatkozó pénzjáradékot, hiába mentesültek a descensus alól. így a királynál panaszt tevő soproni polgárok részére I. Károly ismét kiadott egy oklevelet, amelyben megerősítette azt, hogy „a [soproni] hospeseink, ahogy más városaink hospesei is, a nádori joghatóság és bíráskodás alól teljes mentességet élveznek".845 Az oklevélben említett „más városaink" (alia nostra civitas) a szabad királyi városok összességét jelentette, amelyek a fenti bírói kiváltságolások révén a király értelmezése szerint is egységesen ki voltak véve a nádori iurisdictio alól. Bár az egységes bírói mentességre a legjobb példát a városprivilégiumok szolgáltatják, tulajdonképpen más népcsoport is rendelkezhetett hasonló immunitással, ha megadta nekik a király. A városok mellett gyakran egyéb etnikumok is kaptak ilyen típusú kiváltságot. Az Erdély területén élő kiváltságolt népelemek (székelyek, erdélyi szászok) előjogai értelemszerűen a vajdára vonatkoztak, de más etnikumok előjogai elvileg érinthették a nádori joghatóságot is. A fehérvári „latinok" vagy az esztergomi örmények kiváltságairól azonban alig tudunk valamit,846 a szepesi szászok 1271. évi kiváltságlevelében pedig csak korlátozott mértékben érvényesült a bíráskodási autonómia.847 IV. Béla zsidóknak juttatott 1251. évi kiváltságlevele (amely egyébként Frigyes osztrák herceg hasonló tartalmú privilégiumára épült) viszont csak a zsidók közti zsidóbíró helyzetét szabályozta részletesen, a zsidó-keresztény perek fórumáról nem ejtett szót.848 Tegyük hozzá: nincs arról tudomásunk, hogy (a már idézett fehérvári latinokat érintő tizedper kivételével) a mindenkori nádor bármilyen kiváltságolt etnikum felett bíráskodott volna. Ez alól természetesen kivételt jelentenek azok a keleti etnikumok (besenyők és kunok), akik felett a nádor kifejezett joghatósággal bírt. Róluk egy másik fejezetben esik szó. 844 Az 1279. évi közgyűlés: UB II. 126.; RP 195. sz. Mivel a generalis congregatio intézményének gyakorivá válása után egy nádor működésének a súlypontja sem esett erre a vidékre, így gyaníthatóan nem csak a forráshiány miatt nem tudunk több soproni közgyűlésről. Ezzel kapcsolatban lásd a következő fejezetet. 845 „ipsi hospites nostri, ut aliarum nostrarum civitatum a iurisdictione seu iudicio palatinatus penitus sint exempti" Házi I. 59. (AOkl XV. 348. sz.) 846 Fehérvári latinok: Zsoldos-Neumann: Székesfehérvár 35-41., további irodalommal (mellesleg a fehérvári latinok felett egy tizedperben Ampod fia Dénes nádor ítélkezett 1219-1221 között: PRTI. 651-652. Ez persze nem zárja ki egy későbbi immunitás megadását). Az esztergomi örmények kiváltságlevelének egy részét tartalmilag átírták 15. századi oklevelek, lásd Elenchus III/2. 36. (RA 735. sz.). VMMS 55-56. M-Zs Oki I. 27-30. 847
