Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
V. A nádori joghatóság korlátai
156 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 közgyűlés szokása szerint" (iuxta more congregationis palatinatus)792 jelölték ki. A Zsámboki Miklóst követő nádorok is rendszeresen tartottak közgyűléseket a macsói bánsághoz csatolt megyékben/93 bár ekkor már felbukkan az is, hogy a macsói bán a saját jogán hívhatja össze a congregatiot. Véglegesen ugyanakkor csak Lajos kora után kerülnek át ezek a megyék a báni fennhatóság alá.794 Mindez azért hansúlyozandó, mert a szlavón bán pl. saját maga jogán rendezhetett közgyűléseket a Szlavón bánság szorosabb értelemben vett határain kívül eső drávántúli „csatolt" megyéknek.795 Ez a jog a macsói bánt nem illette meg, ő a „csatolt" megyékben (köztük pl. a drávántúlinak számító Valkóban is) a 14. század elejétől az általunk vizsgált korszak végéig csak megyésispáni jogokkal bírt. A terület feletti átfogóbb joghatóság a nádort illette meg, és ha éppen a macsói bán gyakorolta is azt, akkor is mindig kihangsúlyozták, hogy ő most a ráruházott nádori jogkörével él. Emellett a macsói bán honorjához nem tartozó Pozsega megye területe kapcsán is felbukkan a nádor neve a különféle bíráskodási immunitást biztosító kiváltságokban. A pécsi egyházmegyéhez tartozó és Pozsega megye területén lévő pozsegai káptalan népeit nemcsak a hagyományosan báni járadéknak tekinthető nyestbőradó alól mentesítette (IV.?) László és I. Károly kiváltságlevele, de az országbírói és nádori bíráskodás alól is, semmilyen bánt nem említve.796 A kiváltságokat egy 1528. évi (azóta már szintén elveszett) oklevélben említették és írták át tartalmilag, és nem tudjuk pontosan elválasztani a László és Károly által adott előjogokat.797 Erzsébet királyné 1342-ben pedig három „világi" tulajdonú falut mentesített a részletesen felsorolt „báni-jellegű" adók (pl. a Nestalia nevű marturina és submarturina) alól, továbbá nem kellett az ott lakó népeknek a nádor vagy a mindenkori megyésispán közgyűlésére elmenniük (ad congregationem domini palatini, vel comitis parochyalis, aut vicecomitis de eodem comitatu Posaga pro tempore constitutorum).798 A királyné az adók beszedése kapcsán is a nádort és az országbírót, illetve a megyésispánokat utasította, hogy a felsorolt adófajtákat ne szedjék be az ott lakóktól, és a falvak népeit közvetlen királynéi fennhatóság alá rendelte. Bár a fenti rendelkezések erősen formu- la-jellegűek, mégis feltűnő, hogy a szlavón báni titulust egyik oklevélben sem említették (még a nyestbőradó beszedése kapcsán sem!). Emellett, mint fentebb már utaltunk rá, Pozsega megye is azok közé tartozott, amelyek a 14. század elején Csák Ugrin „tartományát" képezték, és amelyek felett már a korai időktől kezdve érvényesült I. Károly, és ezáltal a nádor fennhatósága.799 Erzsébet királyné oklevele egyenesen a nádori congregatio tartását tekintette alapnak a 792 DF 261637. 793 Az adatokat lásd Gábor: Megyei intézmény 127-139. 794 Istványi: Generalis congregatio II. 203. 795 Istványi: Generalis congregatio II. 200-202. 796 CD VIII/7.158-159. 797 Koszta: Pozsegai társaskáptalan 239-240. 798 DF 233338. (AOkl XXVI. 71. sz.) 799 Tóth: Valkó megyei oklevéladás 26., ill. lásd fentebb.
