Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
144 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 az itt kiadott okleveleken a 25 mm-es pecséttel találkozunk.718 Ugyancsak szeptember 15-én kezdődött Muhin egy ugyanilyen esemény, Borsod megye nemesei számára. Az itteni okleveleken viszont a 72 mm-es pecsétet találjuk.719 A szeptember 22-től Gömörön, Gömör és Torna megyéknek tartott ítélkező gyűlés oklevelén megint csak a kispecséttel találkozunk, míg a nádor ugyanekkor Kassán volt, az Abaúj és Sáros megyei congregation.720 László alnádor ezután Kompolton, Hevesújvár megye általános gyűlésén elnökölt ura nevében, míg Miklós vélhetően Szepes megyében járt, Szepesváralján - bár az itt kiadott oklevél nem maradt fent eredetiben, így csak logikailag sejthetjük, hogy ezen a párhuzamos helyszínen a „valódi" nádor volt jelen.721 Ezután az időben párhuzamos közgyűlések megszűntek (legalábbis nincs róluk információnk), annyit tudunk csak, hogy október 13-án Gyarmaton Nógrád megyében, október 17-én és még 24-én is Hídvég faluban Hont megyében tartottak nádori közgyűlést.722 Mivel ezekről eredeti oklevél nem maradt fent, ezért nem tudjuk megmondani, hogy melyik pecséttel pecsételtek, de talán a nádor ottlétének a jele lehet, hogy a Nógrád megyei gyűléssel egy időben, október 13-án a visegrádi kúriában még mindig azon 29 mm-es pecsét alatt adtak ki okleveleket, amelyeket a nádori nagypecsét hiányában a nyár kezdetén is használtak.723 Miklós tehát jellegében a Vilmos által kitaposott szokásjogi normát folytatta (páratlan években közgyűlések, ezalatt a visegrádi kúria a távollétében is folytatja működését), ám már kezdetben újított annyit, hogy a congregatiok tartását bizonyos esetekben másra bízta. Igaz, már e téren is számolhatunk Vilmos-kori előzményekkel,724 de tény, hogy akkor nem fordult elő ennyire csétet használt (DL 51425., DL 51426., DL 41053., DL 103270.), ám ez nem zárja ki, hogy 1343 és 1344 folyamán egy 25 mm-es tipáriuma legyen. 718 DL 87152. (AOkl XXVII. 614. sz.) vö. még 613. sz. 719 DF 210465., DL 70163. (AOkl XXVII. 620-621. sz.) 720 Gömör: DL 56856. (AOkl XXVII. 631. sz.); Kassa: DF 269295. (AOkl XXVII. 636. sz.) 721 Kompolt: DL 3614. (AOkl XXVII. 655. sz.) Hogy ez a helyszín Hevesújvár megye közgyűlése volt, lásd AOkl XXVII. 654. sz. Szepesváralja: AOkl XXVII. 657. sz. Hogy ez a Szepes megyei közgyűlésen lett kiadva, lásd AOkl XXVII. 663. sz. 722 AOkl XXVII. 689., 696., 728. sz. 723 1343. okt. 13.: DL 51251-51254. (AOkl XXVII. 684-686. sz.) 724 1335. aug. 7-i Gömör megyei közgyűlését Jakab albiró (mellesleg gömöri alispán) tartotta, de ő a saját neve alatt bocsátott ki ott oklevelet, nem a nádor nevében: AOkl XIX. 479. sz. Ezen kívül volt Vilmosnak néhány „gyanúsan" közel eső közgyűlése. Már Kruták Anitának is feltűnt, hogy az 1335-ben szept. 27-én Szatmárnémetiben nyitott közgyűlést szept. 28-án egy Gelénesen tartott követte, az előbbi Szatmár és Ugocsa, az utóbbi csak Szatmár megye számára. Ugyanakkor ezek szomszédos települések voltak, és ezért „elképzelhető, hogy a kettő között volt a közgyűlés helyszíne, így az oklevelek szövegébe hol az egyik, hol a másik település került" (Kruták: Nádori congregatio 428.). Eredeti oklevél csak a Szatmárnémetit emlegető gyűlésről maradt fent (már ha tényleg kettő volt egyáltalán, és nem egyet kevertek össze), azon a 70 mm-es nádori nagypecsét volt (DL 51014., DL 51015.). Ugyancsak párhuzamos congregatio lehetett 1341-ben, amelyeket november 5-én Győrben (Győr és Komárom megyének), nov. 6-án Pozsonyban nyitották meg (Pozsony és Moson megyének). Kruták Anita szerint „ekkora távolságot egy nap alatt is megtehetett a nádor, így valószínű, hogy az alnádor maradt helyette Győrben, aki lefolytatta a közgyűlést" (Kruták: Nádori congregatio
