Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)
IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)
122 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 Zala és Veszprém). Ősszel pedig ismét a tágabb értelemben vett tartományi vonzáskörzete következett (Bihar, Kraszna, Szatmár, Ugocsa, Szabolcs, Bereg, Zemplén, Ung, Hevesújvár, Torna és Borsod megyék).598 Tegyük hozzá: a Gö- mör megyei gyűlést nem ő, hanem az alnádora tartotta.599 Ez a tempó természetesen nem volt egyenletes: ezután sokkal kevesebb gyűlésről tudunk egészen 1340-ig, és azok is főként a saját tartományára koncentrálódtak. 1341-ben volt még egy nagy közgyűlés-sorozat, amely során Vilmos előbb a keleti országrész megyéit járta végig, majd a Felvidéken keresztül ismét a nyugati megyéket látogatta meg e célból (Zala, Veszprém, Győr, Komárom, Pozsony és Moson).600 Az itt elősorolt megyék az ország északi felét fedték le, a déli régióból összesen egy Somogy megyei, Somogybán tartott congregatiojáról tudunk I. Lajos 1343. évi oklevelének említése alapján.601 Ha emellett megvizsgáljuk Vilmos egyéb nádori működését, akkor látható, hogy olyan területekre is elért a „keze", ahol egyébként nem tartott közgyűlést, legalábbis nem maradt fent erre utaló adat. Több Nyugat-Dunántúlra vonatkozó (Somogy, Baranya, Tolna, Fejér és Vas megyei) ügye is volt.602 A margitszigeti domonkos apácák 1336-1338 között zajló Esztergom megyei birtokpere is előtte zajlott,603 illetve egyszer még egy Bodrog megyei birtokügyben is intézkedett.604 Ha ezeket a területeket is hozzávesszük azokhoz a megyékhez, ahol Vilmos közgyűlést tartott (és természetesen azokat az eseteket is, amelyek az adott megyékből közgyűlésen kívül kerültek a színe elé), akkor azt látjuk, hogy Vilmos joghatósága a gyakorlatban is lefedte a teljes Nyugat-Magyarországot a Dráva vonaláig. Kelet-Magyaror- szágon a Temes megyei intézkedése mellett605 Zaránd megyei birtokügyéről tudunk.606 így Kelet-Magyarország déli régiója meglehetősen foghíjas volt, de ez könnyen magyarázható azzal, hogy az északi központokban (Óbudán607 és költözése" c. alfejezetet. A 14. századi Besenyőispánság és a nádor kapcsolatáról lásd bővebben „A besenyők" c. alfejezetet. 598 Kruták: Nádori congregatio 428. 599 Kruták: Nádori congregatio 428. 600 Kruták: Nádori congregatio 429-433. 601 „Wylhelmi Drugeth palatini et iudicis Cumanorum ... in quadam sua congregatione universitatis nobilium comitatus Simigiensis, Symigii celebrata" (C. Tóth: Geréb Péter 152., vö. AOkl XXVII. 11. sz.). Kruták Anita az érintett megyék térképre vitelekor Somogy megyét kihagyta, ám feltüntette a szomszédos Baranya megyét (Kruták: Nádori congregatio 434. 6. térkép), forráshelyet viszot erre az adatra nem adott. Magam nem találtam Baranya megyére vonatkozó adatot, ettől természetesen még lehet ilyen forrás. A másik lehetőség, hogy a szerző véletlenül eltévesztette, és Baranyát vette fel Somogy megye helyett. 602 1335: AOkl XIX. 166., 279. sz.; 1337: AOkl XXI. 113., 261., 326-327,412., 632. sz.; 1338: AOkl XXII. 90., 130., 167,256., sz.; 1339: AOkl XXIII. 48., 141., 379., 381., 428. sz.; 1340: AOkl XXIV. 159., 638., 699. sz.; 1341: AOkl XXV. 14., 20., 80. sz.; 1342: AOkl XXVI. 18., 97, 241. sz. 603 AOkl XX. 392., 402. sz.; AOkl XXI. 229., 376., 409., 415., 653., 660. sz.; AOkl XXII. 89., 145., 160. sz. 604 1337: AOkl XXI. 102., 111. sz. 605 1334. okt. 4.: DL 40688. (vö. 1335. márc. 29.: AOkl XIX. 155. sz.) 606 1339: AOkl XXIII. 9., 16. sz. 607 Hogy az oklevelei kelethelyeként csak „Buda" néven feltüntetet település ténylegesen is Óbudát takarja, lásd AO III. 91. (1334. júl. 22.); AOkl XIX. 479. sz. (1335. aug. 7); lásd még Zsoldos: Óbuda urai.
