Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)

I. Bevezetés

12 Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 fő színhelyének tekinthető generalis congregatiokról írt egy kétrészes áttekin­tő tanulmányt,19 míg mások csak egy-egy konkrét megye nádori közgyűléseit foglalták össze.20 Leszűkítve, csak az Anjou-kori nádori közgyűléseket tárgyal­ta általánosabb formában Török Pál, és a Nagy Lajos alatt tartottakat konkré­tabban, rengeteg adattal Gábor Gyula.21 Legutóbb Kruták Anita tekintette át részletesen a Druget Vilmos nádorsága alatti közgyűlések sajátosságait.22 A hi­vatali működéshez kapcsolhatóak Bónis György és Bertényi Iván tanulmányai a nádori és országbírói ítélőmesterekkel kapcsolatban (Bertényi a 14. századi nádori jogkört is összefoglalta egy ízben).23 Szovák Kornél a nádori bíráskodás több elemére kitért egy intézménytörténeti szempontból fontos írásában.24 A 21. század eleje új lendületet adott az addigra jobbára már csak saját magát ismételgető kutatásnak. Zsoldos Attila több tanulmányt tett közzé, amelyekben a 13. század legvégi, 14. század eleji nádorokkal, és főként a nádori hivatallal kapcsolatosak, átértelmezve jó néhány korábbi szakirodalmi beidegződést.25 C. Tóth Norbert az intézmény 1342 utáni történetével kapcsolatos tanulmányo­kat írt, főként az 1342 utáni nádorváltások rendszerére koncentrálva26 (az 1342. évi nádorváltás sajátosságait C. Tóth Norbert mellett külön tanulmányban ele­mezte Piti Ferenc is).27 Zsoldos Attila és Tringli István az addig szinte teljesen Kézirattára a Domanovszky-hagyatékban őrzi, ez megtévesztő is lehetne. Ezekre az adatok­ra Nyers Lajos utalt a következőképpen: „A nádori méltóság eredetét és fejlődését, továbbá a nádor XIII. századi bírói és oklevéladó tevékenységét részletesen feldolgozta dr. Domanovszky Sándorné, dr. Kommer Magda 1925-ben készült, de nyomtatásban meg nem jelent doktori értekezésében: A nádori oklevelek a XIII. században." (Nyers: Nádor működése 3.). A művet Belitzky János is használta 1937-ben, hivatkozása szerint az akkori lelőhelye még „a Pázmány Péter Tudományegyetem [mai Eötvös Loránd Tudományegyetem] művelődéstörténeti intézetében" volt (Belitzky: Besenyő telepek 59.4. jz.). Az onnan elkerült kéziratokra végül Szo­vák Kornél bukkant rá Nyers utalása alapján, és ő hivatkozott a jelzetükre is (Szovák: Roland kúriája 306.2. jz.). 19 Istványi: Generalis congregatio I—II. 20 Holub: Zala megye 167-191.; Havassy: Heves 62-64.; Havassy: Hont és Nógrád; Havassy: Gömör és Torna. 21 Török: Nemesi vármegye 19-27.; Gábor: Megyei intézmény 124-151. Gábor Gyula igyekezett számba venni és adatolni az összes általa ismert Lajos-korabeli generalis congregatiót, majd ismertette a gyűlések szerepét, gyakorlati lefolyását. Istványi fentebb idézett összefoglalása előtt ez tekinthető a téma legjobb feldolgozásának. 22 Kruták: Nádori congregatio. 23 Bónis: Kúriai irodák; Bónis: Jogtudó értelmiség 46-73.; Bertényi: ítélőmester; Bertényi: Gerichtstätigkeit. 24 Szovák: Roland kúriája. 25 Zsoldos: III. András nádorai; Zsoldos: III. András hat nádora; Zsoldos: Debrecen 53-66.; Zsol­dos: Domokos nádor megyéi; Zsoldos: Nádor és helyettese. Az itt felsorolt tanulmányok meg­állapításaira alább még visszatérünk. 26 C. Tóth: Nádori hivatal; C. Tóth: Nádorváltás 1458-ban; C. Tóth: Nádorváltások a Zsig- mond-korban; C. Tóth: Az ország nádora. 27 Piti: Nádorváltás.

Next

/
Thumbnails
Contents