Szőcs Tibor: A nádori intézmény korai története 1000-1342 - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 5. (Budapest, 2014)

IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig” (A nádori intézmény vázlata a 12. század végétől 1343-ig)

IV. Az ország nádorától az „ország nádoráig 115 rétében az országba.553 János és fia, Vilmos már jóval később érkeztek, amikor Károly uralma már megszilárdult, és Fülöp halála után János lényegében po­litikai előzmények nélkül, célzatosan rá szabva kapta meg fivére nádori címét, fia pedig a Druget-tartomány igazgatását. Majd amikor János Nápolyba kísérte a királyt, a fia nádorhelyettes lett (vicegerens palatini), és atyja halála után nem sokkal később nádor.554 Az alábbi részfejezetben nem célunk ezen szűk 20 év nádori működését pontosan felvázolni, egyrészt mert a ránk maradt sok adat miatt az egyébként is túlmutatna egy alfejezet keretein, másrészt felesleges is volna, hiszen a Druget-família és tartomány (ezáltal a Druget-nádorok) törté­netét részletesen feldolgozza Zsoldos Attila.555 Egyetlen kivételként azt a fo­lyamatot mutatjuk csak be részletesen (a következő alfejezetben), amely során a nádori kúria átkerült Visegrádra, majd megszilárdult ott. Egyébként inkább csak utalnánk azon tendenciákra, amelyek odáig vezettek, hogy Druget János és Vilmos ismét az ország „vándorló nádora" lett. A „tendencia" pedig nem volt más, mint a megyék számára tartott általános gyűlés (generalis congregatio) intézményének jelentős kibővítése. Mindez nem azt jelenti, hogy a nádorok ne rendelkeztek volna állandó kúriával is. Ez Fülöp esetében az Újvár (Abaúj) me­gyei Vizsolyban volt, a Druget-tartomány központjában, míg János Óbudán székelt.556 Az óbudai székhely fő oka bizonyára az lehetett, hogy - talán Károly ötletéből fakadóan - szétválasztották és megosztották Fülöp tartományának igazgatását és a nádori cím viselését apa és fia között. Mivel a tartományt meg- öröklő Vilmosnak jutott a korábbi nádori székhely, Vizsoly, ezért János másik székhelyet kapott. Bár kronológiai értelemben óbudai várnagynak valamivel hamarabb nevezte ki őt Károly, mint nádornak,557 a néhány hét különbségnek sok jelentőséget nem kell tulajdonítanunk, mindent egybevetve azt mondhat­juk, hogy nagyjából egyszerre kapta meg a két posztot (azaz: óbudai nádori székhelyét nem lehet egyértelműen levezetni óbudai várnagyságából). A har­madik Druget-nádornak, Vilmosnak a székhelye (pontosabban: székhelyei) már bonyolultabb kérdést jelentenek, és egy külön alfejezetben foglalkozunk vele. A nádorok gyakran tartózkodtak a székhelyükön, már amennyiben nem mentek közgyűlésre. Fülöp esetében további jellemző volt, hogy mind ottléte, mind távolléte alatt működött a kúriájában egy albíró, aki folyamatosan he­lyettesítette őt, így a nádori kúriai bíráskodás lényegében soha nem szünetelt. 553 Csukovits: Intézményi újítások 29.; Zsoldos: Druget-tartomány várnagyai 35. 554 Zsoldos: Nádor és helyettese 527-529., 533-535. A Drugetekre általában lásd még: Hampel: Drugethek; Wertner: Drugeth-ek; Engel: Honor, vár, ispánság 904-907; Kurcz: Lovagi kultú­ra 140-146.; Engel: Társadalom Ung megyében 42-44. 555 Ez idáig csak résztanulmányok jelentek meg: Zsoldos: Drugetek és a hét vármegye; Zsoldos: Nádor és helyettese; Zsoldos: Druget-tartomány várnagyai; illetve az előzményekre vonatko­zóan: Zsoldos: Debrecen; Zsoldos: Domokos nádor megyéi. E tanulmányok vélhetően hama­rosan újakkal bővülnek, és - a maradék hézagok kitöltésével - könyv formában is napvilágot látnak. 556 Jánosra: Zsoldos: Nádor és helyettese 531. 557 Zsoldos: Nádor és helyettese 529.

Next

/
Thumbnails
Contents