C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 3. A szentszéki peres eljárás részei és menete általában
A szentszéki peres eljárás részei és menete általában 91 nem ismert technikai okok miatt tolódhatott másik napra; a külső helyszínen végzett cselekmények napja azonban nem volt feltétlenül kötött. Más helyeken a heti egy ülésnap nem ennyire egyértelmű, ebben közrejátszhatott a nagyobb ügyforgalom is. Esztergomban például a hétfő, szerda, csütörtök, szombat egyaránt kimutatható.164 Az egyes szentszékek ülésezési rendszerének feltárása tehát a jövő lényeges kutatási feladata. Összességében megállapítható, hogy a magyarországi szentszéki bíróságokon a vizsgált időszakban több rövidebb, általában valamelyik jelesebb ünnep nyolcadik napjától kezdődő ülésszak volt szokásos, de ez a gyakorlat nem volt kizárólagos és rögzített. A sok különböző határnap és tárgyalási nap azt is jelzi, hogy a bíróságok munkája — leszámítva a húsvéti és karácsonyi időszakot, illetve az aratás időszakát — gyakorlatilag folyamatosnak mondható. Mindez egybevág a korabeli magyarországi világi fórumok gyakorlatával, tehát a szentszékek ülésezése már a XV. század első felében is együtt mozgott a világiakéval, így megelőlegezve a későbbi fejlődést, a nyolcadok kijegecesedésének folyamatát. 83663., Bónis: Szentszéki regeszták 2354. sz.) A bíróság esküt rendel feria sexta infra octavas festi Visitationis Beate Marie. 1434. máj. 28. (DL 83681., Bónis: Szentszéki regeszták 2396. sz.) A tárgyalás Márton-nap utáni pénteken (nov. 13.), az alperes számára 15 nap (in quindenis ipsius ferie sexte, nov. 27, péntek), a felperes bizonyítására 15 napot, Luca-nap előtti pénteket (dec. 11.) kapja, ez príma dilatio; több tanú kihallgatásához újév utáni pénteket (1434. jan. 8.) kapja (ti. jan. 1. is péntek; ez kétszeres határidő, mert a 15. nap éppen karácsony napja, dec. 25. lenne), a tanúvallomások publicatióját Antal-nap (1435. jan. 17, vasárnap) utáni hétfőre tűzték ki, az alperes a válaszolásra 15 napot kapott: Quasi modo utáni hétfőt (1434. ápr. 5.). Ekkor az alperes beadta kifogásait, a felperes új ügyvédje kérte ezek másolatát, és a válaszolásra következő pénteket kapta (ápr. 9.). Ekkor a felperes beadja írásbeli válaszát; a statutiora Tiborc és Valér előtti keddet (ápr. 13.) tűzték ki. Ekkor megállapítják az alperes makacsságát, és megidézték áldozócsütörtök nyolcadik napja utáni péntekre (máj. 14.), ekkor a pert bezárták, és úrnapja utáni péntekre (máj. 28., ez az oklevél keletnapja) ítélethozatalt tűztek ki, amikor az alperest elmarasztalták. 164 Bónis: Szentszéki regeszták 1997. sz. (ZsO IV. 2539. sz.) A per 1414. ápr. 11-én indul, ez húsvét utáni szerda, elvileg még ülésszünet lenne. A tanúkihallgatás után a felek ügyvédjei kifogásokat tesznek a tanúkkal kapcsolatban aug. 18-án (szombat), ennek orvoslására és a végső ítélethozatalra Mihály-nap nyolcadát (ad octavam diem, szombat) tűzték ki. - Uo. 2338. sz. (DL 12391., a dátum helyesen 1431. okt. 4.). A tárgyalás kezdete úrnapja 15. napja (1431. jún. 14., csütörtök), az alperes a válaszra 15 napot kap (jún. 28., csütörtök), a perhalasztások utáni tárgyalás Mihály-nap 6. napja (okt. 4., csütörtök), a tanúvallomások napja Tapolcsányban Simon- Júda-nap előtti csütörtök (okt. 25.), a felperes Esztergomban bizonyítson mindenszentek utáni hétfőn (nov. 5.; maga mindenszentek esik csütörtökre, parancsolt ünnep). - Uo. 2488. sz. (DL 50341.). Tárgyalási napok (hónap+nap keltezéssel): 1438. máj. 31. (szombat), jún. 2. pünkösd- hétfő(l), jún. 11. (szerda), jún. 16. (hétfő), aug. 6. (szerda), aug. 13. (szerda), nov. 2. (vasárnap, nyilván az utána következő hétfőn üléseztek), nov. 12. (szerda). T v—r
