C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 3. A szentszéki peres eljárás részei és menete általában
84 Tanulmányok nyolcad (Szent György, Szent Mihály, illetve vízkereszt, Szent Jakab).123 A XIII. század közepétől Hajnik Imre megállapítása szerint a XV. század közepéig több, évi 5-6 különböző nyolcad fordul elő; ezek ténylegesen az adott ünnep nyolcadik napján kezdődtek.124 Tekintsük át ezek után, hogy milyen képet kapunk az egyházi ülésnapokból egyrészt vizsgált pozsonyi ügy anyaga, másrészt a többi magyarországi gyakorlatban fennmaradt bírósági irat alapján. A feldolgozott pozsonyi ügyből annyi világos, hogy vasárnap nem ülésezett a bíróság, de ahogyan az Adattárban található kronológiai összeállításból is látszik, a két kiküldött bíró Pozsonyba való megérkezésétől kezdve, november közepétől december közepéig minden hétköznap zajlottak a tárgyalások. Nem minden napra vannak adataink, így magából a forrásból csak annyi egyértelmű, hogy Mária bemutatásának ünnepén (november 21.), illetve Szent András napján (november 30.) folyt tárgyalás, tehát ezek biztosan nem tartoztak a törvényszüneti napok közé. Mivel azonban a pozsonyi tárgyalás általunk megismerhető szakasza delegált bírók előtt, kihelyezett módon történt, a feleknek és a bíróságnak is az volt az érdeke, hogy minden lehetséges ülésnapon tárgyaljanak, így mindez nem segít a szentszékek korabeli általános ülésezési gyakorlatának felderítésében. Azt a megoldást választottuk tehát, hogy egy statisztikailag értékelhető, országos adatmennyiségből igyekeztünk kigyűjteni a szentszéki oklevelekben előforduló határnapokat, különös tekintettel az idézési és perhalasztó oklevelekben, a tanúkihallgatással kapcsolatos parancslevelekben és jelentésekben megjelölt, illetve az ítéletlevelekben feltüntetett időpontokra. Bónis György szentszéki regesztáinak 1350-1450 közötti, összesen 1573 tételét (1111-2684. szám) néztük végig. Ott, ahol a regeszta szövege nem volt egyértelmű, az időpontokat minden egyes esetben az oklevelekben ellenőriztük. Mivel a re- gesztákból indultunk ki, értelemszerűen az azokból kifelejtett keltezések kimaradhattak, illetve hibák csúszhattak be, de ez az adatmennyiség értékelhetőségét nem befolyásolja. A pápai oklevéladás darabjait kihagytuk a tételek közül, lévén ezek nem a magyarországi egyházi bíráskodás termékei. Ezek a vizsgált anyag nagyjából ötödét-hatodát jelentik. Bónis gyűjtése természetesen nem teljes a vizsgált időszakra, de az arányok érzékeltetésére így is alkalmas. A gyűjtés során világossá vált, hogy bár a szentszéki bíróságok működésében egyes ünnepek 8., illetve 15. napjának jelentősége van, a tárgyalások és a perbeli cselekmények időpontjai igen változatosak lehetnek. Az alábbi táblázat a liturgikus év rendjében, advent elejétől tartalmazza azon ünnepek nyolcadik és tizenötödik napjait, amelyek az oklevelekben 1350-1450 között felbukkannak. (A táblázatban a nyolcadok és quindenák származéknapjait, tehát például amikor a tárgyalásról tudjuk, hogy az ünnep nyolcadának negyedik napján történt, vagy amikor a tanúkihallgatásra a nyolcad huszadik napját jelölték ki, 123 Hajnik: Bírósági szervezet 209-214. 124 Hajnik: Bírósági szervezet 209. - A nyolcadok liturgikus szerepéről: Mihályfi: A nyilvános istentisztelet 102-105.
