C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 3. A szentszéki peres eljárás részei és menete általában
80 Tanulmányok csak az elsőfokú bíróság döntését sérelmezik/03 viszont felfüggeszti az ítélet végrehajtását.103 104 A semmisségi panaszt és a fellebbezést is az ítélet kihirdetésekor szóban, illetve az ítélethozataltól számított 10 napon belül írásban kellett megtenni.105 Fellebbezésnél a sérelmező fél az elsőfokú bíróságtól 30 napos határidővel átkérő vagy átküldő levelet (litterae transmissionales vagy görög eredetű névvel apostoli) volt köteles kérni, ennek kíséretében küldték meg a felsőbb bíróságnak a periratokat.106 Ha a semmisségi panaszt elutasították, valamint ha a fellebbezés után a magasabb fokú bíróság is az előzővel egyező ítéletet hozott, akkor az ítélet jogerőre emelkedett. Az ítéletet annak a megyéspüspöknek kellett személyesen vagy megbízott útján végrehajtania, akinek az egyházmegyéjében az elsőfokú ítéletet hozták, hiszen ez már nem a bíróság feladata:107 a végrehajtás már a világi hatóságokra tartozott.108 3.4. A szentszéki ülésszakok és ülésnapok A középkori magyarországi szentszéki bíráskodás „hivatali" idejét, az ülésezés rendszerét ezirányú kutatások hiányában részleteiben és pontosan még nem ismerjük. A kereteket a kánonjog ugyanakkor ebben a kérdésben is megszabta. A Liber Extrában található egy ünneplista; ennek sajátossága, hogy Szűz Mária és az apostolok ünnepeit nem sorolja fel tételesen.109 A listát a Speculum iudicia103 A semmisségi panasz mai szabályozására lásd Erdő: Egyházjog 770-773. (3093-3107. bek.). A fellebbezésre lásd uo. 773-776. (3108-3129. bek., különösen 3121-3122., 3127. bek.). 104 Speculum I. 827-882. (II. 3. De appellatione) és II. 189-200. (III. 1. De appellationibus); Erdő: Egyházjog 776. (3127. bek.); Surányi: Rendtartás 145.; Gózony: Egyházi törvénykezés 230-232. 105 A Liber Sextusban: VI2.15.3., 7-8. Friedberg II. 1015., 1017-1018.; vö. Speculum 1.492. (II. 1. De dilationibus, §1, 25.) és 843-845. (II. 3. De appellationibus, §5,1-2., 10.) fellebbezés iratminája: uo. 847. (uo. §6,17.); Khlósz: Praxis 129. (tit. V. nr. 12.); Gózony: Egyházi törvénykezés 211., 219.; Surányi: Rendtartás 153. Vö. Kovachich: Formulae 57-58. (95. sz., a fellebbezés iratmintája). 106 VI 2. 15. 6. Friedberg II. 1017; Speculum II. 195-197. (III. 1. De appellationibus, §3., iratminták); vö. Khlósz: Praxis 130-132. (tit. V. nr. 13-16.); Surányi: Rendtartás 143-145. (részletezi az átküldő levelek fajtáit is), 153. (30 napos határidő a kikérésre); Gózony: Egyházi törvénykezés 325-326. (iratminta), lásd még 227, 229.; uo. 249.: az 1770-es díjszabás szerint az átküldőlevél nem volt olcsó mulatság, 12 forintot kellett érte fizetni, míg az ítéletlevélért csak ennek felét! 107 Erdő: Egyházjog 779. (3144. bek.) 108 Speculum I. 812-827. (II. 3. De executione sententiae). A végrehajtáshoz az újkorban is megkereső levelet (compassuales) bocsátottak ki. Khlósz: Praxis 80-83. (tit. III. nr. 32., 34., utóbbi részben megkeresések iratmintái); Gózony: Egyházi törvénykezés 213.; Kazaly: Egyházjogtan 654-655. 109 X 2. 9. 1. és 5. Friedberg II. 270-273. Utóbbi pontnál (p. 272.): „festivitatum omnium Virginis gloriosae, XII Apostolorum, et precipue Petri et Pauli". A kánonjog ugyanakkor leszögezi, hogy az ünnepek rendje regionálisan változhat: X 2.9.2. Friedberg II. 271. - A Mária-ünnepek közül újkori ünnep a Kármelhegyi Boldogasszony (júl. 16.), a Mária nevenapja (szept. 12.), a Rózsafüzér királynéja (okt. 7), és a Magyarok Nagyasszonya (okt. 8.), ezeket nem vettük fel a listába.
