C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 2. A pozsonyi káptalan felépítése és személyi viszonyai (1421–1425)
A pozsonyi káptalan felépítése és személyi viszonyai (1421-1425) 63 rendelkezik a pozsonyi prépostság kegyúri jogával.135 (Annak idején Balázs prépostot is a király kérésére nevezte ki a pápa.136) Az Uski János által elmondottakkal szemben a pápai megerősítésre valószínűleg javadalomhalmozása miatt volt szüksége, mert budai plébánossága mellett a pécsi székeskáptalan prépostja is volt.137 Az őt követő prépostok kinevezésének mikéntjéről nincsenek adataink, így személyükön keresztül közelítünk a kérdéshez. Jubar János a XV. század elején érkezett Csehországból138 és Uski János titkoskancellár társaságában Zsigmond király két, 1402-ben kiadott oklevelének kancelláriai jegyzetében tűnik fel.139 E két adat alapján valószínűleg Uski János kancellár jegyzője volt. így könnyű megmagyarázni, hogyan került pozsonyi káptalan élére: mivel Uskinak a korábban már idézett pápai kinevezése szerint egyik javadalmát záros határidőn belül le kellett tennie,140 mind a király, mind a titkoskancellár számára adódott Jubar János személye, aki Zsigmond utazásai során már bizonyította rátermettségét. Kinevezése mögött annál is inkább a királyt sejthetjük, mivel ekkoriban az uralkodó éppen egyik pápával sem ápolt barátságos viszonyt,141 Kanizsai János érseknek pedig még nem ért véget kegyvesztettsége. Ráadásul Stibor erdélyi vajda 1403 végétől 1407 végéig uralma alatt tartotta az esztergomi érsekséget,142 így Kanizsainak sok beleszólása nem lehetett az ügybe. Ugyanakkor mindezt jól kiegészíti az az ismert tény, hogy Uski János rövid ideig Stibor vajda „személyi titkára" volt.143 A következő prépost, Sóvári Sós László személyét szintén a királyi akarathoz köthetjük, mivel kinevezése idején az esztergomi érsekség üresedésben volt, kormányzója pedig Hohenlohe György passaui püspök volt.144 A püspökről amellett, hogy a király bizalmasa volt, egyet biztosan feltételezhetünk: Sós László nógrádi főesperest nem ismerte korábbról. Az ő utána következő két prépostról — Siegfried Degenberg és Iohannes de Hammelburg személyéről — viszont tudjuk, hogy mindketten orvostudományból doktoráltak. így kinevezésük a pozsonyi társaskáptalan élére, ismerve Zsigmond király egészségi állapotát,145 különösnek éppen nem mondható: a javadalmat fizetésképpen kaphatták a király gyógyítása fejében. 135 Mon. Vat. 1/4.453. (Sigismundus rex..., asserens, ius patronatus et presentandi personam ydoneam in prepositum dicte ecclesie cum prepositura eiusdem ... ad regem Ungarie... pertinere,... lohannem ad... preposituram ... lohanni archiepiscopo Strigoniensi infra tempus legitimum presentaverat), lásd még Lukcsics: Uski János 2-3. 136 Knauz: Pozsonyi prépostság 111. 137 C. Tóth: Préposti arch. 55. 138 Kollányi: Visitatio 243. 139 1402. júl. 13., Cesky Krumlov (Národní archív, Archivy ceskych klasterű zrusenych za Josefa II. [1115-1760], RC zl. Koruna 1030.) és 1402. szept. 29., Pozsony (DF 287047., ZsO II. 1937. sz., reg.): „De mandato domini regis per dominum lohannem prepositum Quinqueecclesiensem cancellarium, Iohannes Jubar." 140 Lásd erre Mályusz: Konstanzi zsinat 136. 33. jegyz. 141 Mályusz: Konstanzi zsinat 109. és az utána következő oldalak. 142 C. Tóth: Szentistváni vizitáció 13-15. 143 Bónis: Jogtudó értelmiség 97. 144 C. Tóth: Esztergomi szék üresedése 887-888. 145 Vö. Mályusz: Zsigmond uralma 122. I 1
