C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 2. A pozsonyi káptalan felépítése és személyi viszonyai (1421–1425)
42 Tanulmányok esztergomi érseknek, illetve vikáriusának. A leendő plébános megválasztása előtt engedelmességet fogadott a káptalannak, továbbá kötelezte magát, hogy elődeihez hasonlóan a plébánia ünnepnapján megfizeti nekik a szokásos járandóságokat, valamint hogy ezentúl állandóan ott fog lakni. Mindezeken túl vállalta, hogy visszaadja a káptalannak azokat a holmikat (könyveket) és javadalmakat (ház, szőlő), amelyeket annak idején tőlük kapott.7 Erre minden bizonnyal azért volt szükség, mert a plébániának a társaskáptalantól elkülönített javadalma volt. Amint már említettük, a társaskáptalannak a préposton kívül 14 tagja volt.8 Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a prépost a vizsgált néhány évben, illetve a tágabb korszakban rendelkezett-e kanonoki javadalommal. A kérdés felvetését egy 1521. évi adat indokolja, amely szerint a prépost nem viselhet kanonokságot.9 Korábbi kutatásaink alapján magunk is úgy látjuk, hogy a vizsgált korszakban a prépost nem rendelkezett kanonoksággal.10 A pozsonyi társaskáptalan szervezete, amennyiben elfogadjuk Köblös József meghatározását, nem követte a klasszikus 24 vagy 12 fős modellt, azaz „a méltóságviselő kanonokok kara hiányos: egyedül őrkanonok létezik."11 Ugyanakkor meglátása szerint az őrkanonok sem volt igazi méltóság, mivel gyakran vett részt a külső hiteleshelyi munkában, valamint sokszor viselte a dékáni tisztséget.12 2.1. Az őrkanonok és a dékán A pozsonyi társaskáptalanban a préposton kívül csak az őrkanonok és néha a dékán — róla még lesz szó — mutatható ki. A korábbi szakirodalom eredményeit azonban csak bizonyos korlátok között tudjuk elfogadni. Kevéssé ismeretes,13 hogy az 1330-as években a pozsonyi káptalan ünnepélyes okleveleinek végén — mégha nem is mindegyiknek — méltóságsor-szerűen feltüntették a prépost, az őrkanonok és a jegyző nevét. Az első ilyen oklevél Piacenzai Jakab 7 1415. máj. 3. (ZsO V. 585., 587. sz.) - Vicedomini Máté esztergomi vikárius megerősítése uo. 616. sz. - A plébánia ügyében a káptalan és a város között folyt perre lásd DL 108193. 8 Sedivy: Schriftkultur 85. oldalán arról ír a korábbi szakirodalomra hivatkozva, hogy a káptalan létszáma 12 és 14 fő között ingadozott a XIV. században. Külön kutatásokat nem végeztünk a tárgyban, így érdemi döntést sem tudunk hozni a kérdésben, de egy 1341. évi adatra mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet: egy kanonoki kinevezés miatt kitört perben a kanonokok között tartott eskü alatti tanúvallatás során egyikük elmondta, hogy a pozsonyi egyházban régi szokás szerint a prépost és 14 kanonok van. (Anjou okit. XXV. 845. sz.; Knauz: Pozsonyi prépostság 64.) 9 Köblös: Egyházi középréteg 16., 102. 77. jegyz. (DF 228154.) 10 Vö. C. Tóth: Pozsonyi társaskáptalan 110. 11 Köblös: Egyházi középréteg 16. 12 Uo. 13 Kivéve Juraj Sedivyt, aki munkájában (Schriftkultur 126.) felfigyelt egy mondat erejéig a jelenségre.
