C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 1. A magyarországi középkori egyházi (szentszéki) bíróságokról
A magyarországi középkori egyházi (szentszéki) bíróságokról 37 lünk köztük egyházi személyek vagy testületek közti pereket/66 illetve olyan eseteket, amikor — a privilegium fori érvényesülvén — csak az egyik peres fél tartozik az egyházhoz,167 valamint végrendeletekkel kapcsolatos ügyeket.168 Egy további csoportot alkotnak azok a már említett nagypecsétes oklevelek, amelyeket az egyházi javadalmakról tett intézkedések jelentenek: vagy egy új plébános hivatalában való megerősítése céljából adta ki őket a vikárius,169 vagy pedig a brassói és szebeni dékánok részére kibocsátott privilégiumokat foglalnak magukban.170 Érdekesebb problémát vet fel annak a vizsgálata, vajon az ország mely területeiről kerültek ügyek Vicedomini bírósága elé. Ezek elméletileg három csoportba oszthatók: elsőfokon tárgyalt (esztergomi egyházmegyés), másodfokon tárgyalt (az esztergomi egyháztartomány püspökségeiből fellebbezett), illetve — mint már szó esett róla — harmadfokon tárgyalt (az érsek prímási rangja okán a XIV-XV. század fordulójától a kalocsai egyháztartományból fellebbezett) ügyekre. Olyan ügyet, amely vagy fellebbezés révén került az érseki szentszékhez, vagy egy alsóbb bíróság küldte oda át, mindössze néhányat ismerünk. Először 1415-ben találkozunk ilyen esettel: ezen év májusában az egri helynök kérte egy ügy tárgyalását az esztergomi érseki bíróságon,171 Vicedomini azonban a pert a tanúkihallgatások elégtelenségére hivatkozva visszautalta az egri szentszékre, és a helynököt újbóli vizsgálatra utasította.172 Valamikor később a per mégis az érseki bíróságon folytatódott, ugyanis a ránk maradt következő irat, Zsigmond király egy 1419. évi oklevele felszólítja Vicedominit, hogy oldja fel az ügyben érintett pervesztes Káliói Lőkös fia Miklós kiközösítését, amelynek a helynök eleget is tett.1731415-ből ismert egy másik ügy is: az év decemberében a vikárius egy oklevelében Eberhard zágrábi püspök transmissionális levelére hivatkozott — ez esetben tehát ismét peráttételről volt szó, ráadásul egy olyan egyházmegyéből, amelyik a kalocsai egyháztartományhoz tartozott, feljebbvi- teli bírósága tehát az ottani érseki szentszék lett volna.174 Egy 1416 novemberéből fennmaradt diploma szerint János egri vikárius előtt per zajlott egyrészről Kisvárdai Mihály, Domokos és Pelbárt, másrészről Hosszúmacsi Sandrinus özvegye között a Bihar megyei Hosszúmacs birtokon lévő Szent György- és Szent Mihály-egyházak fölött bírt jogokról. A helynök 166 DF 235823.; ZsO III. 2649., IV. 32., 2539., 2747., V. 205., 505., 529., 615., 927, 1713., VII. 1590., X. 1075., XII. 784. sz. 167 DF 281427, 281429.; ZsO II. 3203., III. 851., V. 2058., 2211-2212., 2299-2300., VI. 367, 446-447, 533-534., 925., 947,1044., 1144., VII. 2., X. 74., 605. sz. 168 ZsO V. 266., 2341., 415. sz.; Borús: Szentszéki regeszták 2261., 2285., 2286., 2306. sz. 169 Lásd 84. jegyz. 170 Lásd 83. jegyz. 171 ZsO V. 577. sz. 172 ZsO V. 1118. sz. 173 ZsO VII. 539., 755. sz. 174 DL 35922. A kalocsai érseki szék azonban ekkor már hosszabb ideje üresedésben volt: Engel: Archontológia I. 65. I
