C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 1. A magyarországi középkori egyházi (szentszéki) bíróságokról
I I i.» A magyarországi középkori egyházi (szentszéki) bíróságokról 25 később, 1417. június 7-én.75 Mivel a vikárius konstanzi oklevele ezen dátumok közé esik, okkal tételezhetjük fel, hogy e két időpont hozzávetőlegesen megadja Vicedomini székhelyétől való távollétének idejét, amikor legnagyobb valószínűséggel — Kanizsai érsekkel együtt76 — a konstanzi zsinaton tartózkodott. Abból pedig, hogy ezt az időszakot leszámítva nem ismerünk olyan esetet, amely Vicedomini helyettesítését említené, azt is feltehetjük — jóllehet ez pusztán argumentum ex silentio —, hogy hasonlóan hosszú időtartamra más esetben nem hagyta el hivatalát. Hogyan lehetne még pontosabban meghatározni András főesperes hivatalviselési idejét? Ehhez Vicedomini pecséthasználata kínál további támpontot, amit már csak azért sem árt alaposabban elemezni, mert a hazai szentszéki helynöki pecséthasználattal kapcsolatban nem sok eddigi kutatásra lehet támaszkodni.77 Bónis György az egyházi bíráskodást ismertetve a 15. század első feléből több adatot idézett arra, hogy egyes helynöki székek önálló hivatali pecséttel is rendelkeztek, bár a helynökök saját személyes pecsétjüket is használhatták.78 Esztergomban — Vicedomini helynöksége alatt legalábbis — semmiféle nyoma nincsen a vikárius személyétől független, „hivatali" pecsétnek. A vikárius ugyanis két pecsétet használt, amelyeket minden oklevelén zöld viaszba nyomtak. A nagyobb pecsét egy körülbelül 3,5 cm átmérőjű körpecsét, amelyben díszes gótikus keretben angyal által tartott címer (háromszögű pajzs, mezejében balharánt hullámos damaszkolás) található, körirata pedig a vikárius nevéről és doktorátusáról tudósít. Erről több viszonylag ép lenyomat is fennmaradt,79 és külön szerencse, hogy legelső és legutolsó ismert magyar75 ZsO VI. 533., 534. sz. 76 Kanizsai 1416 januárjában indult a királyhoz Konstanzba: Kondor: A királyi kúria 420.; Uő: Absente rege 136. Ezt követően ismerjük egy 1416. jún. 28-án Bázelben kelt oklevelét (ZsO V. 2064. sz.), majd Konstanzból a következő év áprilisából többet is: ZsO VI. 356., 357., 372. sz. Biztosan hibás a DL 10557. jelzetű, Csornán kelt oklevelének 1417. év áprilisára való datálása (lásd ZsO VI. 303. sz.), mert az oklevélben hiányzik az évszám, az említett kelethely pedig ellentmond az érsek konstanzi tartózkodásának. 77 Szentpétery: Oklevéltan 222.; Kumorovitz: Pecséthasználat 76., 80. 78 Bónis: Entwicklung 218.; Uő: Egyházi bíráskodás 647. Ugyanerről ír Szentpétery: Oklevéltan 222. is: „az egyházi törvényszéki ügyeket... a püspök vicariusa ... intézi és ő ad ezekről oklevelet, a XV. században olykor a vicariatus külön pecsétje alatt." 79 DF 286638. (UGDS III. 138.), DL 10685. (Sztáray okit. II. 198.), DF 286567. (UGDS IV. 344.) - Az első két példány itt-ott sérült köriratainak leírását egymással összevetve, majd ellenőrzésképp a vikárius egy 1414. okt. 6-án (DL 10261.) és egy 1417. nov. 22-én kiadott, a pozsonyi káptalan magánlevéltárában fennmaradt oklevelének (DF 228166.) a monasterium.net oldalon elérhető színes fényképével (Monasterium.net, Súkromny archív Bratislavskej kapituly, 533. sz.) párhuzamba állítva a következő körirat rekonstruálható: D(OMINI) MAThEI • DE [• VICEDOMIN(IS) •] IUR(IS) • UT(RI)USQ(E) • DOCT(ORIS). - A köriratok szakszerű összeolvasását és a korábbi leírások korrigálását Keglevich Kristófnak köszönjük. - A Vicedomini család kora újkori címere hasonló: kék mezőben öt ezüst hullámos pólyát ábrázol. Fiori: Visdomini, lásd külön a szócikkhez tartozó címertáblát: 548., tavola XIX. ' [ r i
