C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Adattári rész - 1. Életrajzok
212 Adattári rész ban, mivel ekkor börtönözte be Fülöp kanonokot — miként erről a kötetük tárgyát képező oklevelekben szó esik. Tudjuk továbbá, hogy talán szándékában állt bizonyos birtokrészeit a birtokok szomszédainak elzálogosítani vagy eladni.81 Másrészt május elején a kanonokok pert kezdtek ellene az esztergomi szentszék előtt,82 amely aztán az év hátralévő részét teljesen kitölthette. 1425 év eleje sem indult másképp, január 20-án a kinevezett bírák, Vicedomini Máté és Bodonyi Domokos László prépost távollétében kihirdették az ítéleteket elsőfokon, amely szinte mindegyik vádpontban pénzbüntetésre, összesen több mint 300 forint megfizetésére ítélte prépostot. Talán nem meglepő, hogy Sós László nem nyugodott bele az ítéletekbe és panaszt tett a királynál. A végső ítélet meghozatalára Tatán — ahol ekkor a teljes királyi udvar is tartózkodott83 —, 1425. március 30-án került sor: ebben az érsek néhány pontban, elsősorban a bírságok összegében és a fizetési határidőben enyhítette a prépost büntetését.84 Az ítélet meghozatala és az udvar távozása után a prépost visszatért székhelyére és április 12-én már a szokásos, az egyháziaknak jövedelmük után minden évben fizetendő adót adta át a király megbízottjának, Kapláti Jánosnak.85 Az 1425 utáni évekből, noha nevével továbbra is találkozunk az oklevelekben,86 gyakorlatilag nincsenek adataink Sós László prépost tevékenységére. Pozsonyi prépostságára az utolsó említésünk 1429. február 27-ről van: e napon Raguzai Matkó kévéi várnagy familiárisa, Sólyagi Sebestyén alajtónállómester fia Domokos átvette a szokásos 200 forintnyi adót Lászlótól és a káptalantól.87 Nem telt el négy hónap, és május 13-án a préposti székben már Siegfried Degenberget, az orvoslás mesterét, boleszlói kanonokot találjuk.88 A prépostváltás okát nem ismerjük, de talán az új prépost végzettsége egyfajta magyarázatot adhat a kérdésre. Tudott dolog, hogy Zsigmond király ekkoriban, már csak koránál fogva is, különböző betegségekkel küzdött,89 így nem meglepő az orvosok jelenléte környezetében.90 A fizetésüket viszont legegyszerűbben valamilyen egyházi javadalom átadásával lehetett megoldani. A jelek szerint tehát Sós Lászlót azért mozdíthatta el a király a pozsonyi káptalan éléről, mivel orvosának kívánta azt adni. (A Degenberg után következő, 1432 végétől kimutatható prépost is orvos volt.)91 A váltásra valószínűleg Zsigmond király Pozsonyba érkezése után92 került sor, valamikor április folyamán. 81 ZsO XI. 957. sz. (1424. aug. 14.) 82 Vö. a 11. és 13. sz. oklevelekkel. - Minderre lásd még kötetünk 4.1 és 4.2 fejezetét! 83 Itinerarium 118. (márc. 10-ápr. 1.) - Vö. még a ZsO XII. 263-380. sz. regesztákkal! 84 Lásd a 18. sz. oklevelet. - Minderre lásd még kötetünk 4.5 fejezetét! 85 Lásd 19. sz. (ZsO XII. 408. sz.) 86 Lásd Pannonhalmi konv. II. 199. (462. sz., 1426.), 210. (473. sz., 1428.), valamint e kötetben a 20. és 21. sz. okleveleket. 87 Lásd a 21. sz. oklevelet. 88 C. Tóth: Préposti arch. 58. 89 Vö. Mályusz: Zsigmond uralma 122. 90 Mályusz: Egyházi társadalom 189. 91 C. Tóth: Préposti arch. 59. 92 Itinerarium 124.
