C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)

Adattári rész - 1. Életrajzok

210 Adattári rész sártartási adományt kért és kapott a káptalan Vásárút nevű birtokára minden hét keddjére.63 Alig fél év múlva arról értesülünk, hogy az éppen Passauban időző király László prépostot küldte ki Sopronba az ott termelt, illetve oda­hozott borok összeírásával.64 Ennek oka, mint később kiderült, az volt, hogy Zsigmond király (rendkívüli) adót vetett ki a város bortermésére. A városnak — Sós László prépost áldozatos munkájának hála — két részletben, karácsony­kor 400, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén pedig 1104 forintot kellett lefizetnie.65 A prépost utazására minden bizonnyal valamikor ősz folyamán, talán szeptember végén, október elején került sor.66 A feladatát elvégezve azu­tán visszatért Pozsonyba. A viták azonban nem szűntek meg, így a soproni káplánok 1422. december 24-én írt levelükben kérték közreműködését, mivel a város adót akar kivetni boraikra arra való hivatkozással, hogy az szerepel a prépost által összeállított regisztrumban, amelyet egyébként ők nem hisznek.67 (Panaszuk egyébként célba ért, mivel azt a prépost valószínűleg továbbította a királynak, aki 1423. január 3-án figyelmeztette Sopron városát, hogy ne adóz­tassák a városi papokat.68) Ha arról nincs is biztos tudásunk, hogy a káplá­nok szerepeltek-e a jegyzékben, az biztos, hogy készült ilyen: 1423. január 4-én László prépost ugyanis Pozsonyból írt három soproni polgárnak, hogy jegyzé­ke szerint boraik után mennyi adót kell fizetniük.69 A pozsonyi prépost pontos szerepét az ügyben Zsigmond király ugyanezen a napon szintén Pozsonyban kelt levele világítja meg: az uralkodó nyugtatta a soproniakat, arról, hogy az előző évben rájuk kivetett adóból az első részletet, 400 aranyforintot megfizet­tek.70 A második részlet kifizetése azonban nem úgy és akkor történt, ahogyan azt a király meghagyta a városnak. A városbíró és a jegyző 1423. február 12-én fizetett le 570 aranyforintot Pozsonyban Rozgonyi György várkapitánynak,71 majd e napon két levelet is intéztek városukhoz. Az elsőt Pozsonyból küldték, és ebben arról tudósították Sopront, hogy kifizették a pénzt Rozgonyi György­nek, de László prépost nagyon zokon vette, hogy nem az egész összeget, ezért be kívánja őket panaszolni a királynál, a kancellárnál és mindenki másnál. Ráadásul az általuk vitt ajándéknak sem örült. Egyébként mint írták, a király a Vértesben van és következő vasárnap megy Budára,72 ők viszont nem térnek vissza Sopronba, hanem a Csallóközön keresztül elindulnak (a királyhoz).73 Az előző levélben leírtaknak megfelelően aznapi másik levelük már Somorján 63 ZsO IX. 509. sz. 64 Házi 1/2. 225. (ZsO IX. 1035. sz.) 65 Házi 1/2. 235. (ZsO IX. 1257. sz.) 66 Lásd 12. sz. oklevelet (297/5-6.: „me existente in servitiis regalibus in Sopronio."). 67 Házi II/6. 65. (ZsO IX. 1266. sz.) 68 Házi 1/2. 236. (ZsO X. 14. sz.) 69 Házi 1/2. 238. (ZsO X. 19. sz.) 70 Házi 1/2. 237 (ZsO X. 18. sz.) 71 Házi 1/2. 240. (ZsO X. 133. sz.) 72 A király február 6-án Tatán, 13-23. között Visegrádon volt, Budán 23-tól mutatható ki. (Itinerarium 113.) Házi 1/2. 240. (ZsO X. 132. sz.) 73

Next

/
Thumbnails
Contents