C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Adattári rész - 1. Életrajzok
204 Adattári rész nyossággal megmondani nem lehet. Az alapján viszont, hogy a már említett, V. Márton pápához 1418-ban benyújtott kérvényében kalocsai egyházmegyei klerikusként nevezte meg magát11 — ami a „honos", tehát pappá szentelésének egyházmegyéjét jelenti —, a Heves, Nógrád, Szabolcs, Zala és Torda megyei helységek alighanem kizárhatók, legvalószínűbbnek pedig a Bács megyében fekvő Bodony tűnik. Tudomásunk szerint azonban mindössze két, fentebb már említett forrásban — a padovai egyetem egyik anyakönyvében, illetve a már említett saját kérvényében — szerepel a „Bodonyi" kitétel, mindkétszer apja neve mellett.12 Domokos sem előbb, sem később nem használta, a többi padovai iratban egyszerűen de Ungaria áll a neve mögött. A legkorábbi őt említő kútfőben, a bécsi egyetem legrégibb anyakönyvében de Waradino olvasható a neve mellett,13 akárcsak ugyanezen egyetem bölcsészkarának egy 1393. évi jegyzőkönyvében.14 Saját okleveleiben csak Domokosnak nevezte magát,15 és ugyanígy szerepel oklevelek méltóság- illetve tanúsoraiban is.16 Váradhoz való kötődését az említett bécsi egyetemi adatok, majd a váradi székeskáptalanban betöltött őrkanonoki rangja egyaránt alátámasztják. A gond az, hogy a kettő között — 1400 és 1402 között adatolható padovai éveit leszámítva — közel tíz esztendő telt el, amikor nincs tudomásunk Domokos tevékenységéről. Ez az 1391 és 1400 közötti időszak azonban valójában több évvel lerövidíthető. Egyfelől a bécsi egyetem az előbb már említett jegyzőkönyvében megtalálható egy olyan — a szakirodalom által eddig nem idézett — adat, amelyik Domokosnak 1393-ban a szabad művészetekben (in artibus) baccalaureatusi fokozatra sikeresen letett vizsgájára utal — vagyis eddig az évig biztosan az említett egyetemen tanult.17 Másfelől a Padovából származó legkorábbi, 1400 június 18-i adat Domokost olim rector dominorum Ultramontanorum címmel illeti18 — eszerint valamikor korábban már az egyetemen tanuló „Alpokon túli" — vagyis nem itáliai — diákok élére választott rector volt. A bolognai és a padovai egyetemek egy-egy XIV. századi statútumát — kiadás nyomán — felhasználó 11 Lukcsics 1.109. sz., ZsO VI. 2127. sz. 12 Veress: Paduai egyetem 6.; Lukcsics 1.109. sz. 13 Schrauf: Bécs 13. 14 Acta facultatis artium 89. 15 UGDS III. 426., 437., 438.; DL 73894.; Lukcsics I. 62. sz., 109.; BTOE III. 745.; Mon. Vespr. IV. 391.; ZsO XI. 1492., 1553. sz. 16 A váradi káptalan okleveleinek méltóságsoraiban mint őrkanonok szerepel 1402. dec. 6. (DF 248663.) és 1417. máj. 30. (DF 265379.) között, mindvégig Dominicus decretorum doctor megnevezéssel. Esztergomi érseki, káptalani és vikáriusi oklevelek méltóságsoraiban, illetve tanú- azaz bírótársi névsoraiban Domokos szentistváni prépostként találjuk - ZsO VI. 1778. sz., vö. uo. 2684. sz., ZsO X. 605., 803. sz., ZsO XI. 472. sz, ZsO XII. 404., 1024., 1031. sz. (az utóbbi két oklevélben ügyvéd), DF 272768., DF 201240., DF 201264. 17 Acta facultatis artium 89. Az 1393. évi adatot korábban már idézte (bővebb kommentár nélkül) a jegyzőkönyveket használó Fraknói Vilmos is. (Fraknói: Magyarországi tanulók 39. Vö. még Tüskés: Magyarországi diákok 59.) 18 Veress: Paduai egyetem 5.
