C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 6. Az egyház részvétele az ország védelmében. Az 1397. évi törvény 63. cikkelyének végrehajtása a pozsonyi káptalan példáján
Az egyház részvétele az ország védelmében 185 Mint az a táblázatból leolvasható, az adó elnevezése törvényi lejegyzésétől kezdve folyamatosan változott. Ahogy az adó bekerült a „köztudatba", fokozatosan egyre rövidebb formában utaltak rá: hol az egyházi jelző, hol a jövedelmük felére utaló szavak, s végül jónéhány esetben mindkettő elmaradt és csak a taxa szó szerepel. Ezzel pedig meglehetősen nehézzé válik az adófajta azonosítása. Az 1420-as években emellett egy másik változás is bekövetkezett. Amíg az 1397. évi törvényben kifejezetten a török elleni határvédelemmel indokolták az adó beszedését, addig ez a hadihelyzet változásával rövid idő alatt átalakult és beszedésének jogcíme is átfordult az ország mindenféle ellensége, de különösen a husziták elleni határvédelem ürügyén szedett adóvá. Az adó jogcímének okleveles rövidülése egyébként azzal a következménnyel járt, hogy az kikerült a kutatás homlokteréből, és Deér József idézett mondatai óta senki nem foglalkozott a kérdéssel, jóllehet az egyik legfontosabb extra bevétele lett a királyságnak. A következőekben tehát, sorrendben az alábbi kérdésekre keressük a választ: Kik és mekkora összeget fizették? (Az adó összegének segítségével meghatározható-e az egyes szereplők jövedelme?) Kaptak-e mentességet vagy könnyítést az adó megfizetésében? Melyik évekből van adat arra, hogy beszedték? Kik voltak az adószedők és milyen célra fordították a beszedett összegeket? * A törvény szerint a jövedelme felét minden egyházi (universi viri ecclesiastici) köteles volt átadni, kérdés persze, hogy meghatározható-e azoknak az egyháziaknak a köre, akik biztosan fizették ezt az adót. Összegyűjtött adataink alapján jó eséllyel tudunk válaszolni a felvetett kérdésre. Lássuk hát először adatainkat! Az alábbi táblázat a következőképpen épül fel: az első oszlopban a fizető neve, a másodikban az összeg, a harmadikban az időpont és a forrás szerepel. (A táblázatban szereplő összegeket a forrásban lévő alakjukban hagytuk meg, de néhány dolgot mindenképpen el kell mondani velük kapcsolatban. Az összegek nem feltétlenül jelentik azt, hogy az adott pénznemben fizették az adót, illetve az aranyforint és az újforint — vagyis 100 újdénáros forint — ugyanakkora mennyiséget jelentenek, gyakorlatilag számítási összegekként szerepelnek.24) 8. táblázat. A hadiadót fizető egyházi intézmények intézmény összeg időpont és a forrás világi egyházak egri püspök és káptalan 600 újforint 1397. XII. 4. (ZsO I. 5098. sz.) egri káptalan 200 újforint 1406. VI. 26. (ZsO II. 4836. sz.) esztergomi káptalan ?, 1413-tól nem fizették 1412. IX. 4. (ZsO II. 2618. sz.) 24 Vö. az alább még részletesen elemzendő 1408. évi oklevéllel. (ZsO II. 5977. sz., DF 279137.) I I
