C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)
Tanulmányok - 5. A pozsonyi káptalant illető tizedek eredete és a belőlük befolyó jövedelem
176 Tanulmányok kások szerint a prépostnak átadták a költségek levonása után a tizedbor negyedét, 16 hordó bort, amivel Sós László akkor meg is elégedett, amint azt a pozsonyi tizedszedőnek, Lászlónak el is mondta. Ám később követelte, hogy minden egyes hegyről kapja meg a tényleges tizednegyedet, amit a kanonok a béke kedvéért megtettek: átadtak neki még 9 hordó és 7 csöbör bort azzal, hogy ebből a prépost kifizeti a beszedés költségeit (szállítás, beszedés, tizedsze- dők egyéb kiadásai). Sós László azonban erre azóta sem volt hajlandó. A bírák a számadások átvizsgálása után viszont úgy ítéltek, hogy a prépost köteles a tizedszedés költségeinek reá jutó negyedrészét, azaz 42 forintot és 49 dénárt megfizetni a káptalannak." Mindez viszont azt jelenti, hogy óvatosan ugyan, de kísérletet tehetünk az 1421. évi pozsonyi bortermés — gyakorlatban persze a must99 100 — nagyságának megállapítására és a bortizedből származó bevételek meghatározására. Nézzük először az előbbit. Mint láttuk, a prépost a költségek levonása nélkül 25 hordó és 7 csöbör bort kapott, ez a káptalannak járó bortized tizede negyedének felel meg, azaz a káptalan a bortized tizede fejében 103 és fél hordóval rendelkezett.101 Ennek tízszerese megfelel a Pozsony megyében termett bor mennyiségének tizedével, azaz 1035 hordó bornak (ennek 9/10-e, azaz 931 és fél hordó illette az esztergomi érseket). Mindebből viszont az következik, hogy Pozsony megyében 1421 őszén legalább 10 350 hordónyi must termett, ami 11 120 hektoliternek felel meg. A következő kérdés, hogy meghatározható-e a káptalannak a Pozsony megyei tizedekből jutó összeg nagysága? Két biztos adattal rendelkezünk arra nézvést, hogy a Pozsony megyében szedett tizedek hány forint jövedelmet jelentettek az esztergomi érsekek bevételeiben. Forrásunk keletkezésének évében, 1425. július 16-án megjelent az esztergomi káptalan előtt Perényi Miklós királyi lovászmester, nyitrai ispán és írásba foglaltatta velük azt, hogy Pozsony megye valamennyi, azaz bor-, gabona- és méztizedét az abból járó negyedek kivételével102 Pálóci György esztergomi érsektől 4000 aranyforintért bérbe vette, még pedig úgy, hogy az összeg egyik felét február 2-án, a másikat április 24- én köteles kifizetni.103 Másik adatunk 14 évvel későbbről maradt fenn. Pálóci György érsek halála után Albert király Csetneki László104 nyitrai választott 99 Uo. 16. sz., ill. lásd a 4.4. fejezetben a 20. vádpontot. 100 A káptalan a szüret idején a helyszínen gyűjtötte be a járandóságát, amelyet beszállított Pozsonyba. Vö. Oklevéltár 16. sz. (326/21-22.: pro vectura, collectura ac expensis singularibus personis ... satisfacere deberet). - A bortizedelés módjára lásd még ZsO XI. 1076. sz. és Solymosi: Bortizedfizetés 314-318. 101 Egy pozsonyi hordó = 8 csöbörrel, a pozsonyi hordó mérete 107,44, a csöböré 13,43 liter volt. Bogdán: Mértékegységek 164., 183. 102 „universas et quaslibet decimas comitatus Posoniensis, videlicet vinorum, bladorum et apum anno in presenti provenientes et provenire debentes, salvis quartis in eisdem permanentibus" - Fejér X/6. 733. (ZsO XII. 821. sz. = DF 237914.) 103 Uo. 104 Kanizsai János érsek halála után, 1419 májusától már az érsekség kormányzója volt egy éven át. (C. Tóth: Esztergomi szék üresedése 895.)
