C. Tóth Norbert-Lakatos Bálint-Mikó Gábor: A pozsonyi prépost és a káptalan viszálya (1421-1425). A szentszéki bíráskodás Magyarországon - a pozsonyi káptalan szervezete és működése a XV. század elején - Subsidia ad historiam medii aevi Hungariae inquirendam 3. (Budapest, 2014)

Tanulmányok - 5. A pozsonyi káptalant illető tizedek eredete és a belőlük befolyó jövedelem

1 I A pozsonyi káptalant illető tizedek eredete és a belőlük befolyó jövedelem 171 irreleváns információkat tartalmazott és bizonyításra tökéletesen alkalmatlan volt. Már amennyiben azt gondoljuk, hogy 1464-ben értelmezni tudták az ok­levélben leírtakat. Mert miről is van szó az oklevélben? Demeter oltárigazgató bizonyos negyedek ügyében összetűzésbe került a pozsonyi kanonokokkal, e negyed pedig nem lehetett más, mint amiről Rácz György írt a már idézett tanulmányában, ti. a magisztrális jogon járó, de később már csak negyed né­ven emlegetett jövedelem.61 Szerencsére azonban nem kell sötétségben tapoga­tóznunk, mivel a pozsonyi káptalan magánlevéltárában megtalálható a fogott bírói döntésről szóló közjegyzői oklevél is.62 Königsbergi Gerlacus fia Miklós császári közjegyző 1439. május 11-én fog­lalta írásba az akkor már több hónapja zajló fogott bíráskodás történetét és magát a döntést: e szerint az érseki engedély kiadása után alig kilenc nappal, 1439. január 28-án Demeter esztergomi kanonok, a Szent Adalbert-oltár igaz­gatója és a pozsonyi káptalan képviseletében [Poroszországi]63 Gáspár mester, kanonok megjelentek Bécsben a jogász kollégium egyik szobájában (in stuba ... collegii iuristarum) Iohannes Polczmacher,64 Conradus de Halstat65 és Martinus de Waldhausen (Walthauseri)66 kánonjogi doktorok, a bécsi jogi kar lectorai, va­lamint Lépes Miklós mester,67 [dobokai] főesperes és erdélyi kanonok előtt, és elmondták, hogy ámbár közöttük bizonyos, a Csallóköz kerület falvaiból járó tizednegyed ügyében68 per és viszály keletkezett, de ők ezt a nagy költséggel járó pereskedést meg kívánják szüntetni, és a viszály megoldását a felsorolt személyekre kívánják bízni. Egyúttal megfogadták, hogy az általuk kijelölt időpontban bemutatják összes oklevelüket a tárgyban, továbbá kötelezték ma­gukat a fogott bírói döntés elfogadására. A fogott bírák először február 8-án gyűltek össze, ahol Demeter és Gáspár 1000 aranyforint büntetés terhe alatt, amelynek a felét a bécsi jogi kar könyvtárának (pro structura librarie facultatis iuris studii Wiennensis), a maradékot pedig a másik félnek kell megfizetni, vál­lalták, hogy a határozatot elfogadják. Az ügyet végül április 25-re halasztot­61 Rácz: Magisztrátus-jog 167. 62 Az előzményeket szintén megvilágítja a pozsonyi káptalannak valamikor 1438 folyamán kelt kérvénye, amiből arról értesülhetünk, hogy Miklós esztergomi vikárius korábban már Deme­ter oltárigazgató javára ítélt a tizednegyedek ügyében, de a káptalan fellebezett az ügyben. (DF 228191. = Bónis: Szentszéki regeszták 2489. sz.) A jelek szerint a felek költségkímélés cél­jából bízhatták ügyüket a fogott bírákra. 63 Személyére lásd C. Tóth: Pozsonyi társaskáptalan 115.; Köblös: Egyházi középréteg 461/45. sz. 64 Személyére lásd MWRF 81.; Urbane Musik und Stadtdesign (http://www.susanazapke.com/ index.php?option=com_content&view=artide&id=47&Itemid=55&lang=de [a látogatás idő­pontja: 2013. október 21.]) 65 Személyére lásd MWRF 65. 66 Személyére lásd MWRF 87. 67 János fia; György erdélyi püspök unokaöccse. Vö. Engel: Genealógia, Treutel-rokonság 2. táb­la: Lépes (váraskeszi). 68 „super quibusdam quartis decimarum in certis villis disctrictus Czallokws provenientium et earum occasione" - DF 228199. I I

Next

/
Thumbnails
Contents